Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)
Mándli Gyula: Vác egyesületi életének múltjából.
tőkéjenem lévén, egyedül szenvedő terhei vágynak. - Egyébiránt fenérintett egyesület felsőbbi rendeletek folytán fegyvereit az illető helyen átadván, czéllövészi működését nem folytatja..."* 5. Lámpa Egyesület: Működésének célja: kegyes adományokból és mulatságok bevételéből összegyűjtött tőkét hasznosítják „22 lámpással" a városnak esti és éjszakai kivilágítására. huszonnégy tagja van és üzemeltetnek egy halottas kocsit is. 6. Lámpa egyesület: Hasonló céllal üzemel Káptalan-Vác város kezelése alatt és „6 lámpa világittatik" általa. 7. Felsővárosi Szőllőműves Társaság: A társaság célja: nagyobb egyházi /kör/menetek, búcsúk és temetések alkalmával zászlókkal és gyertyákkal ájtatos menetet tartani. Jövedelmük a temetések alkalmával kapott bevételből áll, amelyet gyertyák és fáklyák vásárlására, valamint zászlójuk karbantartására fordítanak. 8. Alsóvárosi Szőllőműves Társaság: A fentivel megegyező a működésük. 9. Halotti Társulat: Droppa János elnökletével működik a 223 tagot számláló társulat. Célja, a tagoknak a haláleseteknél a temetési költséghez „segedelmi pénzösszveggel járulni". 10. Halotti Társulat: Rozmán György elnöklete alatt 209 taggal működik, hasonló céllal. 11. Halotti Társulat: Máj Jósef elnöklete alatt 224 taggal működik, hasonló céllal. A fentieken kívül megemlíti a jelentés a Cs. Kir. Siketnéma Intézetet, amelyet a kincstár irányít, és a váci káptalan által vezetett »papi ájtatos alapítványt". 4. Kulturális egyesületek Széchenyi István és a kaszinómozgalom Széchenyi István külföldi útja során ismerkedett meg az angol egyesületek és klubok nagy társadalmi és művelődési jelentőségével. Felismerte, hogy a polgári Anglia magas fokú civilizáltsága és műveltsége a közös célokért együtt fáradozó egyesületek munkásságának az eredménye. Ezért akarta a hazai szétdarabolt, széthúzó erőket is a köz érdekében egyesíteni. Ezért alapított kaszinót barátjával, Károlyi Györggyel már az 1825-27-i országgyűlés idején Pozsonyban, majd ezt az országgyűlés befejezése után Pestre helyezte át. Széchenyi a kaszinót s általában az egyesületeket olyan eszköznek tekintette, ahol a társadalom különböző rétegei egymással találkozva eszmét cserélhetnek, vitatkozhatnak, továbbá a kellemes társalgás és szórakozás mellett hazai és külföldi lapokat, könyveket olvashatnak, s a művelődés közben közös véleményt formálva együttes cselekvésre, politikai és közszereplésre készülhetnek fel. A pesti Nemzeti Kaszinó megalakulása és céljai A Pesti Kaszinó (1830-tól Nemzeti Kaszinó) felállításának szükségességét megalakulásakor, 1827 júniusában, azzal indokolta Széchenyi a részvényesek előtt, hogy ''Váci Történelmi Tár (Szerk. Horváth M. Ferenc, Pintér Tamás) Vác, Városi Önkormányzat 1996. 1. 447-448. p. 73
