Kiss Bori (szerk.): Helyismereti könyvtárosok X. országos tanácskozása : 2003. július 16-18., Budapest (2003)

Ramháb Mária: A könyvtár és a civil szervezetek együttműködési lehetőségei.

RAMHÁB MÁRIA A KÖNYVTÁR ÉS A CIVIL SZERVEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEI Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a tanácskozás résztvevőit. Köszönöm a meghívást erre a szakmánkat szűkebb körben érintő tanácskozásra, amelyet igen tág gondolkodással kezdtünk. Egyáltalán nem vagyok könnyű helyzetben, amikor most másodikként a gondolkodás irányát jóval szűkebb körre szeretném a felkérésnek megfelelően - terelni. Mivel a kollégákat jól ismerem, úgy gondolom, hogy rugalmasan fogunk tudni alkalmazkodni ezekhez a témákhoz, hiszen ismerve a többi programot, előadásom után megint egy kicsit tágabb világba nézünk. A könyvtár és a civil szervezetek együttműködési lehetőségeiről fogok beszélni. Nem fogok mindenre kitérni, az együttműködésre és a lehetőségekre helyezem a hangsúlyt. A civil társadalom a polgári kezdeményezések mindazon formája, amelyekben a polgárok: - önkéntesen vesznek részt - feladatuk érdekeik, értékeik megjelenítése, védelme érdekében - az államtól elkülönülve, autonóm módon működnek. Az egyik láb az állam, a másik a piaci szektor, e kettő közé illeszkedik a civil társadalom, amelynek néhány szálát próbálom ma megvizsgálni. Ha ebben az összefüggésben keressük az együttműködést, akkor feltétlenül az állam, az önkormányzat, azaz mindenképpen intézményi oldalon állunk. Különbözik a feladatunk a civil szervezetekétől, ezért van nagyon fontos, hogy az együttműködés lehetőségeiről szóljunk néhány szót. Gordon White négy fontos pontban határozta meg a civil társadalom szerepét: - megváltoztathatja a hatalom egyensúlyát az állam és a társadalom között az utóbbi javára - ellenőrzi és felügyeli az államot a közélet erkölcsének, a politikai döntések indokoltságának nyilvános megítélése révén - fontos közvetítő szerepet játszhat az állam és a társadalom között - gyarapíthatja azon folyamatok, illetve intézmények számát, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy demokratikus intézmények és folyamatok legitim módon válaszoljanak az új kihívásokra. Az egyesülési jog 1989. évi II. törvény kimondja, hogy társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. Társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzése céljából nem alapítható. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, e jogokat azonban csak a jogszabályok által meghatározott keretek között lehet gyakorolni. Ez tehát azt is jelenti, hogy az az egyesülési forma, vagy az a civil társadalom, amellyel együtt fogunk működni, 25