Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)
Mándli Gyula: A Helyismereti Könyvtáros Szervezet megalakulásának rövid története.
Pest megyéhez kötődik a nyolcvanas években az utolsó országos helyismereti tanácskozás is, amelyre utalást Győri Erzsébet tanulmányában 5 olvashatunk. 1986. június 11-én Szentendrén az OSZK KMK rendezett országos tanácskozást, ahol megvitatták és módosítva elfogadták a következő ötéves feladatterv elképzeléseit. Ebben meghatározták az A és B típusú közművelődési könyvtárak helytörténeti kutató, feltáró, dokumentáló és olvasói igényt kiszolgáló tevékenységének fő irányait. Megállapodtak, hogy a jövőben rendszeresebben és gyakrabban találkoznak majd a helytörténeti kutatómunkát végző szakemberek. 6 Hogy ez nem így történt, abba beleszólt a történelmi változás, s pontosan akkor maradtak abba a konferenciák, amikor a legfontosabb lett volna a folytatás, egy új elvi, ideológiai alapon. Ezt a korszakot elemzi részletesen és mélyrehatóan Bényei Miklós a Hogyan tovább a helyismereti munkában? című cikkében 1993-ban. 7 " A rendszerváltás idején kezdődött meg igazán a helyismereti munka fejlesztése a megyében, néhol a könyvtárak „ébredtek fel" az igények következtében, máshol pedig a lakosság jelentkezett helyismereti körök alakításának szándékával és kértek helyet az intézményekben. Mindez bővebben olvasható az első váci konferenciára kiadott Pest Megyei Krónikás. Vác, 1994. című kiadvány könyvtárak fejezetében. 8 1990-től a Pest Megyei Könyvtárban Boruzsné Vékony Ilona szakreferens fogta össze a helyismereti munkával foglalkozó könyvtárosokat és szervezte a programokat az érdeklődő szakembereknek. Sorra jártuk végig a megye könyvtárait és ismerkedtünk az egyes helytörténeti gyűjteményekkel. A hatékonyabb és folyamatos munkavégzés valamint a szakszerű képzés érdekében szükségesnek látszott egy állandó munkaközösség létrehozása. Elősegítette ezt a folyamatot az is, hogy jelentősen megnövekedett a helytörténeti információk iránti igény, illetve jelentkeztek a Pest Megye Monográfia munkálataihoz kapcsolódó könyvtári feladatok. Szentendrén 1991. szeptember 24-én a Pest Megyei Könyvtár által összehívott értekezleten megalakult a Pest megyei Helyismereti Könyvtáros Munkaközösség. Tagjai a jelenlévők közül megválasztották a vezetőséget: Mándli Gyula munkaközösség vezető Nagyközségi Könyvtár Szob, és a tagjai: Ferenczi Margit igazgatónő Városi Könyvtár Dabas, Pethőné Németh Erika helytörténész Pest Megyei Könyvtár Szentendre, Tóth Lászlóné igazgatónő Városi Könyvtár Monor. A munkaközösség feladatának tekintette a helytörténeti gyűjtés, gyűjteménykialakítás, feltárás és publikálás segítését, szakszerűbbé tételét. Az első időszakban számba vettük a nagyobb könyvtárakban folyó helytörténeti tevékenységet és a gyűjteményeket. Majd kidolgoztuk a hosszú távú helytörténeti munka legfontosabb teendőit, s egymásra épülő továbbképzési rendszerben a helytörténeti munka valamennyi fázisát megterveztük országos hírű szakértők segítségével. 1991. november 27-én a szobi könyvtárban tartottuk a második összejövetelt és összeállítottuk a következő évi munkatervet. Ebben szerepelt egy regionális tanácskozás rendezése is, amelyre a környező megyékből és határon túlról a magyar könyvtárosokat szándékoztunk meghívni. Sajnos azonban nem sikerült megteremteni a pénzügyi feltételeit, így csak megyei tanácskozásra került sor. 1992 tavaszán Kiss László igazgatóhelyettes vette át a helyismereti tevékenység koordinálását és adott új lendületet a munkának. 1992. október 28-29-30-án Leányfalun, a Hotel Fenyvesben ültek össze a megye helytörténész könyvtárosai és foglalkoztak az aktuális feladatokkal. Köztük a megyei monográfia helyzetével, a megyei helynévgyűjtéssel, a számítógépes feltárással, a helyismereti gyűjtőmunkával, az előadók a szakterületek megyei vezetői voltak. Győri Erzsébet országos körképet adott a helyismereti gyűjteményekről, Bartha Éva pedig a határon túli honismereti munkát 80
