Mándli Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IX. országos tanácskozása : Vác, 2002. július 17-19. (2003)

Mándli Gyula: A Helyismereti Könyvtáros Szervezet megalakulásának rövid története.

elemezte. Konkrét feladatokban is sikerült megállapodni, nevezetesen a központi sajtófigyelés bibliográfiai leírásában, a cikkmásolatok rendszeres küldésében az érintett könyvtáraknak, valamint a központi lelőhelyjegyzék elkészítésében. Nyitott kérdés maradt viszont a számítógépes feldolgozás, illetve a határainkon túli, de korábban a megyéhez tartozó területekkel (Hont vármegye, Komárom vármegye) való kapcsolat kialakításának mikéntje. A szobi 1989-es megyei helyismereti rendezvényen megfogalmazott feladatok, a kialakítandó Felső-Dunamenti Régió terve azonban nem sikkadt el, hiszen már ezen a tanácskozáson megállapodtunk, hogy 1993-ban mindenképpen regionális konferenciát szervezünk. 1991 nyarán a békéscsabai honismereti akadémián Mándli Gyula, a Pest Megyei Honismereti Egyesület elnöke tájékoztatta a résztvevőket a kialakított régióban végzett munkáról, a honismeret és a néprajzi gyűjtés tekintetében, melyek már hatékonyan folynak, csak a könyvtári kapcsolatépítés van késésben

9 Az első Pest megyei regionális helyismereti konferencia rendezése 1993-ban A helyismereti munkaközösség nagy erőbedobással készült a terveiben szereplő regionális konferencia megrendezésére. Győri Erzsébet, a KMK megbízott igazgatója szívén viselte a rendezvény támogatását, mindenben segített, remélve, hogy újrakezdődik az országos helyismereti programsorozat. A közigazgatási és kulturális szférában történt változásoknak köszönhetően a kialakult pénzügyi alapok lehetővé tették a tanácskozás megszervezését úgy, hogy a határon túli kollégáink térítésmentesen megjelenhessenek. A lehetőségeink azonban még mindig nem terjedtek odáig, hogy az egész országból hívjunk vendégeket, noha jelentkező lett volna bőven. Már a szervezés időszakában megfogalmazódott, hogy a következő évben, 1994-ben minden lehetőséget megragadva meg kell szervezni egy országos helyismereti tanácskozást, hiszen nagy rá az igény. A nagy érdeklődés, az igények jelzik, hogy a szakma indulna, menne...-ha volna aki felvállalná, megszervezné. Mint írja ezt később, 1994-ben Győri Erzsébet:,,...hiányoznak nevek, pontosan azok, akik a hetvenes években konferenciaszervezők is voltak, vagy otthont adó gazdái a tanácskozásoknak:'

10 Szükség volt a megújulásra, vállalkozó szellemű könyvtárosokra, közösségekre, akik felvállalják a jövő építését a helyismereti munkában. Kialakult egy szakmai hiatus, amelynek betöltésére - legalábbis országos szinten - nem volt megfelelő szervezet, így a Pest megyei kezdeményezés jó lehetőséget adott a továbblépésre. A hazai szakmai kapcsolatrendszer újbóli kiépítése előnyt is jelentett, hiszen nem volt merev példa, de nehézséget is, hiszen a „hogyan, mit és kivel" kérdésekre nem volt könnyű a válasz. Ennyi idő - 10-11 év - távlatában már bátran kijelenthetjük, hogy két embernek köszönhető az új helyismereti konferenciasorozat megindítása és a kezdeti lépésekben a gyámolítása: Győri Erzsébetnek, a KMK megbízott igazgatójának és Kiss Lászlónak, a Pest Megyei Könyvtár igazgatóhelyettesének. 1993. szeptember 29 - október l-e között regionális helyismereti tanácskozás folyt a Dunakanyar gyönyörű településén, Leányfalun, amely korszakhatár lett a magyar könyvtárügy helyismereti vonulatában. A résztvevők: Győr-Moson-Sopron megye, Komárom megye, Nógrád megye, Pest megye és a határ túloldaláról: Dunaszerdahely, Érsekújvár, Galánta! Ipolyság. A meghívottak mellé bejelentkezett Budapest, Eger, Miskolc, Szeged! Székesfehérvár, Szolnok, Veszprém. 85