Komlósi József (szerk.): Helyismereti könyvtárosok VII. országos tanácskozása : Székesfehérvár, 2000. július 26-28. (2001)

Élesztős László: A millenniumi helytörténeti mozgalom - a századforduló helytörténeti kézikönyvei

Borovszky sorozatához két városmonográfia is csatlakozott - Szatmár-Németié és Temesváré -, mindkettő a Szatmár, illetve a Temes vármegyei kötethez kötve jelent meg, de önálló lapszámozással, így önálló műnek is tekinthetők. Számos további mű is készült a millennium körüli években, szinte valamennyi egyetlen szerző alkotásaként, egyúttal előzmény nélküli, úttörő munkaként: pl. Galgóczy Károly: Nagykörös város monográfiája (Budapest, 1896); Bagi László: Kecskemét múltja és jelene (Kecskemét, 1896); Bontz József: Keszthely város monográfiája (Keszthely, 1896); Münnich Sándor: fgló története (Igló, 1896); Zöld János: Nagyszombat szabad kir. város történeti múltja (Nagyszombat, 1896); Geduly Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben (Nyíregyháza, 1896); Schnébli Károly: Nagy-Károly és vidéke története (Nagykároly, 1896); Péchy József: Emléklapok Tolna város múltjából és jelenéből (Budapest, 1896); Horváth Gyula: Kanizsa város története (Nagykanizsa, 1897); Károly János: Székesfehérvár sz. kir. város, a megye székhelye története (1898); Iványi István: Szabadka sz. kir. város története (1-2., 1886-1892); Érdújhelyi Menyhért: Újvidék története (1894); Reizner János: Szeged története (1-4., 1899-1900); Ortvay Tivadar: Pozsony város története (\~4., 1892-1912).; Demkó Kálmán: Lőcse története (Lőcse, 1897); stb. Feltűnő ebben az időben a falumonográfiák igen kis száma, az egyes falvak története, leírása azonban szerepel a vármegyei monográfiákban vagy a családtörténetekben. Egyházi helytörténet Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az egyes egyházak, különösen a római katolikus egyház és a szerzetesrendek is ezekben az évtizedekben kezdték kiadni okleveles emlékeiket, illetve megjelentetni monográfiáikat (pl. Bunyitay Vince: A váradi püspökség története. 1-3., 1882-1884; Kandra Kabos: Adatok az egri egyházmegye történetéhez. 1-4., 1885-1907; Monumenta ecclesiae Strigoninensis. 1-3., 1874-1924; A veszprémi püspökség római oklevéltára. 1-4., 1896-1907; Békefi Rémig: A zirci, pilisi és szentgotthárdi apátságok története. 1-5., 1891-1902; A pannonhalmi SzentBenedek-rend története. Szerkesztette Erdélyi László, Sörös Pongrác. 1-12/b, 1902-1912). A református egyháztörténetből említhető: Fejes István: A sátoralja-újhelyi ev. ref egyház története 1522-1889-ig (1889); Szinyei Gerzson: Vázlatok és képek a sárospataki ref főiskola 18. és 19. századbeli életéből (1895); Kis Ernő: A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai főiskolájának története (1896) c. munkája. A Tiszáninneni Református Egyházkerület 1898-ban terjedelmes kérdőívet küldött ki az egyházközségeknek, történetük tárgyi és írott dokumentumainak összegyűjtése céljából. Ennek a több száz településre kiterjedő, máig fennmaradt, felbecsülhetetlen értékű adattárnak a feldolgozása, kiadása a ma napig is várat magára. Az evangélikus egyházi helytörténetírásból kiemelhető: Hörk József: A sáros-zempléni ev. esperesség története (1885); Hradszky József: A 24 királyi plébános testvérülete és a reformáció a Szepességben (1895) c. munkája. Családtörténetek Sok szempontból kapcsolódik a helytörténethez a családtörténeti kutatás is, hiszen a az egyes községek története a 19. századi történetírás értelmezése szerint jelentős részben a birtoklástörténetet jelentette. Ennek okán feltétlenül említenünk kell néhány olyan genealógiai kiadványt - legalább mutatóban -, amelyek a millenniumhoz kapcsolódtak. A vármegyetörténetek - mint láttuk - külön fejezetet szenteltek az egyes vármegyék nemes családainak (Borovszky sorozatának legtöbb kötetében e tárgykör megírása Reiszig Ede nevéhez fűződik), ezek mellett azonban számos önálló kiadvány is megjelent. Ezekről Baán 58