Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)
III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a helytörténet.
dolgozására legyen alkalmas, amelyben különféle dokumentumtípusok találhatók, különféle korokból. Olyan rendszert és elméletet kellett találni, amely a gyakorlatba is átvihető, kielégítően teljesíti a feldolgozás szempontjait, nevezetesen hogy a kódexektől és az ősnyomtatványoktól kezdve a modern kiadványokig és a szentképekig minden nyomtatott dokumentumot, amely a könyvtárban található, feldolgozható legyen. Ennek a keresésnek az eredménye lett egy teljesen új program, az ORBIS, amelyet 92-93-ban fogalmaztunk meg és terveztünk meg a Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárban, s ma már a legtöbb egyházi könyvtárban és gyűjteményben (pl. levéltárakban) ezt a programot használják. A fejlesztés első stádiumában az ún. „kincstár" egyszerű nyilvántartó programját a lehető legegyszerűbben alkottuk meg, hogy részletesen lehessen a műtárgyakat bemutatni, a szöveges leírás mellett ugyanis képi megjelenítést is képes kezelni. Egyetlen egy oldalból áll, amely több kis ablakból épül fel. Az egyes ablakokba (mezőkbe) kell az adatokat beírai, illetve a műtárgy képét bekapcsolni, ez utóbbit csillagocska jelzi. A szöveges adatok és a műtárgy képének egy rekordba való rögzítése teszi lehetővé a korrekt azanosítást és információt. Ettől sokkal bonyolultabb struktúrájú a második lépésben kialakított adatbázis-szerkezet, mivel könyvtári alkalmazásra készítettük, és „egységesítettnek" neveztük el, azaz valamennyi dokumentumtípust ebben az egy adatbázisban dolgozzunk fel. Ebben az egyesített adatbázisban igyekeztünk megoldani azokat a nehézségeket, amelyek egy egyszerű modern könyv leírása és egy kódex vagy például egy szentkép leírása között strukturálisan felvetődik. A középkori kódexeket, az ősnyomtatványt, stb. egészen más szempontból írunk le és dolgozunk fel, mint egy modern nyomtatványt, de ugyanez vonatkozik a szentképekre is. Egészen más struktúrában rendezzük el az adatokat, mivel teljesen más típusú adatok jellemzik ezeket a dokumentumokat, mint a modern adatbázisokat, ill. a modern leírásokat. Sőt, ez nem csak a beviteli és megjelenítési struktúrára vonatkozik, hanem még az információkeresés szentpontjaira is, hiszen például egy középkori kódex esetében fontos keresőkérdés lehet a másoló személye vagy a donátor. Itt mindenképpen hangsúlyoznom kell, hogy ez a program nem integrált könyvtári rendszer, ugyanakkor azonban ma már létezik egy kidolgozott MARK formátum, amely az ORBIS és Voyager, illetve más integrált rendszerek között adatátvitelt tesz lehetővé. Természetesen sokkal mélyebb és struktúráltabb az ORBIS adatbázis szerkezete, mint például a Voyageré, de ennek ellenére lehetséges az átvitel. Az ORBIS adatbáziskezelő programban különféle - igényeknek és gyűjteménytípusoknak megfelelő - adatbázisstruktúrákat lehet kialakítani. Két éve a kéziratok CD-jének az előkészítésén és teljes feldolgozásán fáradozunk. Ehhez egy külön adatbázist hoztunk létre, amelyben egy többlépcsős és különböző mélységű szöveges leírás lehetséges, valamint az egyes adatokhoz képek kapcsolhatók. Például ebben a mezőben láthatjuk a kézirat címének szövegét és melette egy csillagocskát. Ha rákattintunk erre a csillagocskára, akkor megjelenik a kézirat címlapjának a képe olvasható nagyságban, s így már igazán teljesen korrekt a leírás. Ha a könyvtáros ugyanis tévedne valamely betűnek vagy szónak az értelmezésében, akkor a tudományos kutató közvetlenül ellenőrizheti és korrigálhatja. így- az itt látható 18. századi kézirat az incipit és az explicit oldalait is meg lehet jeleníteni. Itt például az incipit oldala ugyanennek a kéziratnak. Az adatbázis első oldal (egy oldal megfelel egy képernyőnek) általában a legfontosabb információkat tartalmazza: címet, szerzőt, keletkezési évet, incipit, explicit oldalt, a második oldalon pedig a fizikai adatok mezői találhatók. A harmadik oldalon a provienciára vonatkozó adatok: például a possesor bejegyzések. Itt tetszenek látni a possesor bejegyzést, az egykori 43
