Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a helytörténet.

tulajdonos neve, és ha esetleg metszet vagy fényképünk is van róla, akkor azt ebbe a mezőbe kapcsolhatjuk. Ebben a mezőben megint egy csillagocskát láthatnak, amely azt jelenti, hogy a kéziratba beragasztottak egy ex librist, amelynek a képét is megtekinthetik. Ezt követő oldalak a kézirat kötésének művészet- és művelődéstörténeti, a díszítés és illuminációk művészettörténeti leírására adnak lehetőséget, természetesen képi megjelenítéssel együtt. Ha pedig van valami nagyon fontos adatunk a könyvről akár irodalomtörténeti, akár művelődéstörténeti vagy könyvtörténeti szempontból, azokat ide be lehet írni. Sőt, a dokumentum mecénási ajánlásait is rögzíthetjük. Még arra is van lehetőség, hogy az elődeink munkáit is figyelembe vegyünk. Például a Winkler Pál-féle leírás teljes szövege található itt, e fölötti mezőbe pedig az ún. Kovachich Márton féle és a 18. századi leírást lehet bevinni. Esetleg bibliográfiai leírás történetét kutatóknak érdekesség lehet, de elsődleges célja a régi állomány egyes tételeinek azonosítása a jelenlegivel. A példaként bemutatott kézirat egy gazdagon díszített zsoltároskönyv 1438-ból, amelyhez részletes művészettörténeti leírás készült, s valamennyi iniciálét és marginális díszítését képileg is rögzítettük. Ennek a feldolgozási módnak az előnyét és fontosságát abban látjuk, hogy minden fontos információt a legkorrektebb módon az olvasó, ill. a kutató elé tárunk. Az információkeresésre is olyan sok szempontot kínál a program, mint feldolgozásra. Automatikusan indexeket (pl. címindexet) generál. Valamennyi előforduló kifejezést indexel és kereshető, akár még logikai müveletekkel az indexek közötti kapcsolatokhoz tartozó információ találatot is kérhetünk. így például nem is nagyon bonyolult keresőkérdéssel egy személyre vonatkozó valamennyi - az adatbázisban lévő összes - információt találatként kaphatjuk, legyen akár szerző, ősnyomdász, mecénás, vagy akár róla szóló dokumentum. Jelenleg a DOS-os verziót használjuk, de fejlesztés alatt áll Windows-os verzió, amely lehetővé teszi majd a HTML formátumban internetes hozzáférést. Helytörténeti források Röviden szólnunk kell még helytörténeti forrásokról. Természetesen a könyvtárban elsősorban nyomtatott dokumentumok mint források érdekesek a helytörténeti kutatások szempontjából. De azért érdemes a kéziratállományt is figyelembe venni, hiszen fontos és jelentős szövegtanúkat találhatunk a Kalocsán élt és működött személyekkel, illetve intézményekkel kapcsolatban. Például Kalocsán megtalálhatók azok a filozófiai és teológiai jegyzetek, amelyekből Patachich Gábor érsek tanult. Vagy említhetném a hétszemélyes táblának a causáit, melyek szintén megtalálhatók a Főszékesegyházi Könyvtárban. Valószínűleg igen sok kalocsai vagy megyei vonatkozású személynév is található ezekben. Ezenkívül korábbi kutatások eddig nem publikált eredményei, Katona István vagy Tímár Kálmán kéziratos jegyzetelései is érdeklődésre tarthatnak számot. A nyomtatott dokumentumok közül mindenképp forrásértékűeknek kell tekinteni a sematizmusokat és a körleveleket, helyi és egyházmegyei újságokat, amelyek kezdettől fogva megtalálhatók teljes kiadásban a Könyvtárban. Említettem már a nyomtatásban megjelent névtárakat, oklevéltárakat, amelyek szintén nélkülözhetetlen segédeszközei a helytörténeti kutatásnak. A történeti egyházmegyére és Kalocsára vonatkozó legújabb kiadványokat (cikkeket, tanul44