Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

III. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁSBAN. - Boros István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár és a helytörténet.

Batthyányi József érsek által megkezdett palota még nem készült el. 1780-ban befejeződött a palota keleti szárnyának építése. Patachich érsek e szárny felső két szintjét könyvtárnak terveztette, szintenként egy-egy nagy könyvtárteremmel. Az első emeleti barokk könyvtárteremben található a Patachich-könyvtár jelentős része. A 18. századi fapolcokon sorakoznak az egységesen aranyozott kötésű kötetek (Werner Vencel munkája), a könyvállványokat Anton Maulbertsch plasztikus hatású szürke fa táblaképei díszítik. Egyébként a Patachich-termet Önök ma délután fogják megtekinteni. A könyvbeszerzés komoly kapcsolatokat, tájékozottságot és körültekintést igényelt. Többféle forrásból szerezték be a könyveket aukciókon és bibliapolák révén. Az egyik forrás az un. bibliothecák, különféle aukciós anyagok nyomtatott kiadásai. Ezeket rendszeresen megjelentették, s ezekből lehetett tájékozódni a könyvkínálatról. A könyvtárba több bibliotheca kiadás található, amelyekben nyomon követhetőek a 18. századi bejegyzések, hogy azt a könyvet megvásárolták és az állományba most is megtalálható a könyv. A provienciát sok esetben nem lehet a könyvből magából megállapítani, de így összevetve a bejelölésekkel több kódexről, ősnyomtatványról meg tudjuk állapítani, hogy melyik könyvtárból származik és melyik könyvkereskedőtől vásárolták. Másik fontos beszerzési módszer az ún. ágenseknek a tevékenysége. Az egyházmegyéből számos kispap tanult Európa nagyobb városaiban Rómában, Bécsben és innen írták szorgalmasan a leveleiket, hogy most milyen könyvek kaphatók, illetve a keresett mű - például a berlini akadémiai értesítő - hol és milyen kiadásban szerezhető be. Ezeknek a levelezéseknek a nagy része ma is megtalálható a könyvtár kéziratgyűjteményében és még nincs teljesen feldolgozva. A harmadik beszerzési forrás a magyarországi könyvkereskedők. Az akkori könyvkereskedők számlái, levelezéseinek egy része ugyancsak megtalálható a kéziratgyűjteményben. Patachich Ádám könyvtárát talán úgy lehetne legjobban jellemezni, hogy a barokk könyvtáreszménynek megfelelő enciklopédikus könyvtár. Úgy képzeljük el, hogy Arisztotelész Metafizikáját tartalmazó 13. századi kódextől a marhadögvésszel foglalkozó 18. századi egri kiadásig, a filozófiaoktatástól egészen a mindennapi élet problémájáig átfogja a tudomány területeket. A könyvtár a köz javát szolgálta mind az oktatás és művelődés, mind a gyakorlati élet terén. Patachich Ádám 1784-es végrendeletében a saját magánkönyvtárát a káptalanival egyesítve az egyházmegyére hagyományozta egyházmegyei könyvtárként. A könyvtárosok fizetéséről gondoskodott az akkori színvonalnak megfelelően. Alapítványt hozott létre, hogy a könyvtár fejlődésének és működésének megteremtse az anyagi alapját. Patachichot Kollonich László követte az érseki székben(1787-1817). A könyvtár gyarapítását elsősorban az akkori könyvtárprefektus, Katona István jezsuita történész határozta meg. Ekkor gyarapodott a könyvtár történet- és segédtudományainak szívonalas és igényes válogatott szakirodalmával. Kollonich László érseksége alatt a könyvtár 23000 kötettel gyarapodott, ha ezt összeadjuk Patachich Ádám 17000 kötetes könyvtárával, akkor 1817-ben, már a nemzeti könyvtár megalapítása előtt, Kalocsán 40000 kötetes könyvtár volt. A kor egyik legnagyobb könyvtára Magyarországon! A 19. században a könyvtár szerényebb érseki hagyatékokból gyarapodott, a Patachich által létrehozott alapítvány is teljesen megszűnt. Ezek a hagyatékok már nem egy enciklopédikus könyvtár gyűjtőkörének az eszménye szerint fejlesztették tovább a könyvtárat, hanem inkább a főpapnak az érdeklődési körét tükrözték. így például a Várossy Gyula hagyatékában nagyon sok misztikával foglalkozó és irodalomtörténeti mű található. Várossy igen érdeklődött Dante 41