Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

I. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK, EGYHÁZTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIÁK. - Zombori István: A magyar egyháztörténeti bibliográfia időszerű kérdései.

resni és hogy megnézze mit kell figyelembe vennie. Hozzájárul ehhez méginkább az, hogy Magyarországon bár nem volt túl sok bevett és elismert egyház, de azért akadt néhány. Az adott történeti okok miatt ezek mindegyike a maga külön világát élte, és a saját hitéletén túl alapvetően az egyháztörténetét is csak a maga lehetőségeire és adottságaira leszűkítve vizsgálta. Ebből következően, amikor a kutatóban fölmerült, hogy mi az egyháztörténet, és ott ki mivel foglalkozik, hogy ezen belül az egyház mint kategória micsoda, akkor a magyar viszonyok miatt legalább négy-öt klasszikus, többszáz éves tradícióval bíró egyház történetét kellett átnéznie. Ami még szomorúbb, hogy ezek az egyházak egymástól mereven elkülönítve, sőt egymás mellett nem túl békésen élve fejtették ki működésüket. Amikor tehát ennek az egyháztörténeti bibliográfiának az elkészítése fölmerült, akkor mindezek szóbakerültek. Elkészült egy kis mutatvány-kötet egy évvel ezelőtt, (Magyar egyháztörténeti bibliográfia, 1980-1990. Szerk. Várszegi Asztrik-Zombori István, Bp., 1997.) ami azzal az igénnyel fogalmazódott, hogy próbáljuk az elkészítés kapcsán a fölmerülő problémákat fölvetni, vázolni és ennek a tapasztalatai alapján kerülhessen sor a térben és időben átfogó MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIA, mint kiemelt fontosságú, ideálisnak tekinthető mű elkészítésére. Mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a bibliográfiába beveendő anyag kapcsán olyanfajta kutatásokat tekintünk alapvetőnek, amelyek bármiféle egyházzal, mint közösséggel foglalkoznak, amelyek ezekkel az egyházakkal mint szervezettel, ezek megjelenési formájával, belső szerveződésével, szellemi, személyi hierarchiájával, az adott közösséggel való azonosulás során kialakult jogi, politikai, szervezeti, gazdasági, területi berendezkedésével és egyéb kulturális, művészeti problémáival foglalkoznak. Nagyon szeretnénk hangoztatni, hogy a fenti egyháztörténet fogalmából eredően, az egyháztörténeti bibliográfiába kerülő adatok közé nem kívánjuk bevenni a szellemtörténeti, vallási, dogmatikai, általában teológiai irodalommal, illetve liturgiával kapcsolatos dolgokat, mert ez olyan sajátos belső, bonyolult, összetett rendszert alkot, amely egy külön disciplina és amellyel nem kívánunk foglalkozni. Maga a történettudomány is így tesz, amelynek részeként az egyháztörténet létezik. Az egyháztörténetet ugyanakkor tágabb értelemben vesszük, amelybe belefér a művészettörténet, - amennyiben ez kitér azokra az egyházak által létrehozott építményekre, amelyekben a maga intézményeivel az idők folyamán működött. Ide tartozik az építészet, régészet stb. De ide sorolandó a történeti néprajz is, amely az adott nép egyházi szokásainak a népélettel való összevetése, hasonlósága, különbözősége, illetve a liturgiával kapcsolatos, de a népéletben megjelenő szokásokat az ezzel kapcsolatos ténykedéseket társadalmi jelenségként figyeli meg és írja le. Az elkészült „mutatvány kötet" egyik legalapvetőbb tapasztalata az volt, hogy a magyar egyháztörténeti bibliográfia cím nem megfelelő. Ugyanis csak azt a tartalmat fedi a munkálatok során, hogy a mindenkori Magyarország politikai határát figyelembevéve kívánjuk a bibliográfiát elkészíteni. Másrészt, ha ez egy magyar egyháztörténeti bibliográfia, akkor azt is jelenti, hogy kitér mindazokra a magyarok által a világon bárhol létrehozott egyházi közösségekre, (legyenek Ausztráliában, Kanadában, az Egyesült Államokban, Dél-Amerikában, vagy NyugatEurópában), ahol a magyar történelem sajátosságai kapcsán - az amerikai kontinensen a múlt századtól, Európában az I. világháború óta és még inkább az 1945 utáni időszakban - ilyen magyar egyházközösségek létrejöttek. Ezek elsősorban katolikus, református, részben unitárius, illetve kisebb létszámban, létező zsidó egyházi közösségek, amelyek a maguk magyar mivoltát hirdették és vallották. Ezeket azért is kell összegyűjteni, mert ha valahol az emigrációban 15