Varga-Sabján Gyula (szerk.): Helyismereti könyvtárosok V. országos tanácskozása : Kiskunhalas - Kalocsa, 1998. július 15-17. (1999)

I. A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK, EGYHÁZTÖRTÉNETI BIBLIOGRÁFIÁK. - Zombori István: A magyar egyháztörténeti bibliográfia időszerű kérdései.

közösséget alkotott a magyarság, a szellemi élet és a kulturális szerveződés rendszerint az ott létrejött vallási közösségekre, egyházi létesítményekre alapozódott. Egy-egy egyházközség, parókia történetének áttekintése az emigrációban sokkal több, kifejezetten nem egyházi jellegű anyagot is tartalmaz, ami szükségszerűen hárult az ott működő egyházra és az ahhoz kötődő egyénekre, a magyar identitás fönntartása céljából. Természetesen a magyarországi egyháztörténeti bibliográfiának foglalkozni kell azokkal az egyházakkal is, amelyek a nem magyar, de a mindenkori Magyarország területén élő és működő etnikumok működése révén jött létre. Tehát pl. a román, az orosz, ukrán, szerb ortodox egyházzal Magyarország keretein belül, vagy a szlovákok által létrejött evangélikus, katolikus, de a horvát katolikus, ukrán-román görög katolikus közösségekkel stb. Hozzá kell tenni azt is, hogy a gyűjtőtevékenység kiterjed a legkülönbözőbb egyházi eredetű kiadványokra, önállóakra, művekre, olyan tanulmánykötetekre, folyóiratokra, egyebekre, amelyek bárhol megjelentek. A magyar, illetve a magyarországi vonatkozás a fontos, nem csak a magyar nyelv. Nyelvi kritérium e tekintetben nincsen. El kell mondani, hogy a mutatványkötet kapcsán máris több jószándékú, de nem föltétlenül békés, vagy türelmes reagálást kaptunk. Ezek egy része a különböző felekezetek részéről elutasította az általunk fölvetett azon szándékot, hogy az eddigi munkálatokat alapulvéve, - amelyek mindig valamiféle saját, csak katolikus, református vagy egyéb egyháztörténeti bibliográfiát készítettek, - mi egy egységes, összesítő bibliográfiát hozzunk létre, és azt követelik, hogy a továbbiakban is tartsuk meg a külön-külön katolikus, református stb. egyháztörténeti bibliográfiát. Ezért ismételten leszögezzük, hogy a szakemberek szándéka határozottan az, hogy nem felekezeti alapon különválasztva, hanem az előbb elmondott erkölcsi, kulturális szempontokat figyelembevéve készüljön a magyar és magyarországi egyháztörténeti bibliográfia, természetesen ezen belül az egyes egyházakat elkülönítve részletezve. A másik támadási pontra is utalni kell. Többen kifejezetten ragaszkodni kívánnának ahhoz, hogy az általunk szirogrúan elhatárolt és leszögezett szándékkal ellentétben, vonjuk be a teológiát és a hitélettel kapcsolatos más egyéb témákat is. Úgy véljük, ez nagyon parttalanná tenné a vállalkozást, mert hacsak a szigorúan vett határesetekre kitérünk, és ezeket még bevesszük, így is jelentősen meg fog nőni a terjedelem. Megkönnyíti viszont ezt az egyébként rendkívül nehéz munkát a számítógép használata. Az, hogy itt miféle programmal, milyen módon történik a bevitel, ez még kidolgozás alatt van. A lényeg, hogy nem arról van szó, miszerint 10-15 éven át kívánjuk gyűjtögetni az anyagot és amikor úgy érezzük, hogy mostmár elég jó, akkor majd közzétesszük egy, két, három, öt kötetben, hanem arról, hogy a számítógépes földolgozás révén már menetközben is lehetővé válik olyan csoportosítása a dolgoknak, amely adott esetben a kiprintelés révén egyfajta munkapéldány kibocsátását lehetővé teszi. Ugyanakkor ez később átcsoportosítható, bővíthető, bármiféle fölmerülő újabb anyagokkal. A korábbi mutatványkötet tapasztalatai alapján, amely elsősorban a szegedi Egyetemi Könyvtár munkatársainak közreműködésével készült, nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen munka kizárólag az Országos Széchényi Könyvtár anyagára, illetve az ott felgyűlt hazai és nemzetközi kapcsolatokra épülhet csak. Ezért a most készülő és első formájában a 2000. év jubileumi eseményei kapcsán megjelenő egyháztörténeti bibliográfia az OSZK nagyszámú, kiváló bibliográfusainak segítségével készül, bevonva mindazokat a hazai és határontúli szakembereket, akik tapasztalata nélkül a jelzett munka nem valósítható meg. Az ő közreműködésük révén 16