Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Kiss Gusztáv: A szabadkai bibliográfiák tanulságai.
A legérdekesebbek közül kiemelhetjük Csengeri Pálnak és Szántó Istvánnak, a Színészegyesület állandó tagjainak Játékszíni zsebkönyv című művét, mely 1845-ben készült, akkor, amikor a városnak még nem volt színházépülete, de szívesen látta vendégül a vándortársulatokat. Az 1844. október 2-től december 30-ig terjedő teljes műsort három oldalon nyomtatták ki, a színészegyesület szabadkai tagjainak névsorával. Több színházi emlékkönyv látott napvilágot ebből az időből, melyek egyedüli példányai ma az Országos Széchényi Könyvtárban találhatók meg. Az időszaki kiadványok közül a legjelentősebbek az első naptárak és újságok. Az 1847. évi Szabadkai Naptár a szokásos kalendáriumi rész mellett mezőgazdasági cikkeket, szórakoztató anyagot, statisztikai adatokat és népdalokat is tartalmazott. A legtöbb adatot a Szabadka rövid leírása c. munkában találjuk, mely a lakosságra, iskoláztatásra, gazdasági életre és a városi hivatalnokokra vonatkozott. Az első szabadkai újság a Honunk állapota c. hetilap volt, és 1848. novemberétől 1849. január 5-ig jelent meg. A lap egyetlen megőrzött példánya a budapesti Országos Levéltárban található meg, melynek másolatát a Városi Könyvtár Magyar Lászlónak, a Szabadkai Történelmi Levéltár kutatójának köszönheti. A lapot Szép Ferenc (1809-1856) szabadkai pap szerkesztette, aki amellett, hogy több könyvet is kiadott, a másik legrégebbi szabadkai lapnak, a Közlöny Kivonatának is a szerkesztője volt. Szabadka bibliográfiájának második kötete az 1870-től 1918-ig, azaz az első szabadkai nyomdásznak, Bittermann Károlynak halálától a szerb hadseregnek 1918. november 13-án a városba való bevonulásáig terjedő időszakot öleli fel. Ez a város osztrák-magyar periódusának bibliográfiája. Bittermann nyomdáját kezdetben özvegye vezeti, de csakhamar, 1871 végén meghal ő is. A nyomda ekkor fiára, Józsefre száll, aki 1907-ig sikeresen vezeti. E jól felszerelt nyomdában készült Iványi Ivánnak Szabadka történetéről szóló kétkötetes munkája, a lapok közül egy bunyevác nyelvű, és a katolikus Szabadka és Vidéke (1893-1905). A szabad verseny feltételei között a nyomdászat és a kiadói tevékenység felvirágzik Szabadkán, több nyomda és kiadó működik egyidőben. A XX. században létesített első nyomda Braun Adolfé, mely 1901-től 1912-ig működött. A repertórium (második kötet) 946 könyvet, 174 iskolai értesítőt, 245 naptárat, mintegy 100 lapot tart számon. Az 1918-tól 1944-ig eltelt időszakot a harmadik kötet tartalmazza. A bibliográfia elkészült, várunk kinyomtatására. Városunk ebben az időben a harmadik legnagyobb város (Zágráb és Belgrád után) az SHS Királyságban, illetve később Jugoszláviában. Ipara, kultúrája meghatározólag hatott az egész térségre. Ezért ez a kötet megkülönböztetett érdeklődésre számíthat. Elkészült Mijo Mandic (1857-1945) írásainak repertóriuma, mely 632 tételt tartalmaz. Készül Szabadka sportbibliográfiája is, mely 1869-től 1918-ig kíséri az eseményeket különböző újságokban, monografikus művekben. Terveink szerint sportágakra bontjuk le az anyagot, egy-egy sportágon belül pedig időrendben következnének a tételek. Nyomtatás előtt áll a szabadkai Városi Könyvtár régi és ritka gyűjteményének, XVII. századi könyveinek katalógusa, 172 tételt számlálva. Ezek a könyvek latin, görög, holland, német, magyar és olasz nyelven íródtak. Különösen értékesek és ritkák a velencei és a német nyomtatványok. Itt meg kell említeni, hogy a XVI-XVIII. századi könyvek számítógépes feldolgozásának problémái elnevezésű, 1995. december 5-én Budapesten megrendezett konferencián elhangzott útmutatások és tapasztalatok felhasználásával készült. 58
