Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

III. A HELYISMERETI MUNKA HATÁRON TÚLI TAPASZTALATAI. - Kiss Gusztáv: A szabadkai bibliográfiák tanulságai.

Elkezdtük a Milkó Izidor (1855-1932) munkásságát bemutató repertórium összeállítását. Szerzőnk az útirajz műfajának változatait képviselte a múlt század utolsó évtizedeiben. Legtermékenyebb korszaka a századfordulóra tehető, amikor az egyik legjelentősebb tárcaíró a polgárosodó, felélénkülő magyar újságírásban, és az ehhez kapcsolódó szépirodalomban. A másik ok, amiért el kell készíteni a repertóriumot, az az, hogy tizenkétezres, párját ritkító könyvtára legnagyobb része városunk könyvtárába került, gerincét adva a régi és ritka gyűjteményének. Elektronikus osztott katalogizálási rendszer 1988-tól a volt Jugoszlávia területén megindult egy egységes bibliográfiai és elektronikus osztott katalogizálási rendszer létrehozása, rövidebb nevén a YUBIB, mely nemzetközi szabványokat követve kísérelte meg egy bázisba gyűjteni a területén fellelhető könyvek — elsősorban az ott kiadott nyomtatványok — bibliográfiai leírását. A szlovén Maribori Egyetemi Könyvtár irányította az egész rendszer kiépítését, és magát a rendszert is. A UNIMARC formátumnak — a Könyvtáregyesületek Nemzetközi Szövetsége (1FLA) által is ajánlott formátum, s a világ legtöbb országában is ezt használják (de a washingtoni Kongresszusi Könyvtár, vagy a londoni British Library a MARC formátumot használja, amit még a hatvanas években fejlesztettek ki) — szóval az ajánlott szabványoknak megfelelően készültek el a bázisok, melyeket nagy központi számítógépekre terveztek mint amilyen pl. a WAX. A nagyobb könyvtárak — mint amilyenek a volt tagköztársaságok nemzeti és egyetemi könyvtárai — megkezdték a bázis feltöltését. A könyvtárakban a már meglévő bibliográfiai osztályok feldolgozott helytörténeti tételeikkel nagymértékben felgyorsították a munkát. A közelmúltban történt sajnálatos események vetettek véget ennek a folyamatnak. A maribori központ nem installált több programot. így például az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar megvásárolta a szükséges számítógépeket és felszereléseket, de a programot már nem kapta meg. A karon a mai napig nem használják a központi számítógépet. Az elmúlt 7-8 év alatt maguk a számítógépek váltak elavulttá, hiszen ma már egy jobban felszerelt személyi számítógép is képes hasonló vagy azonos teljesítményre. A Szabadkai Városi Könyvtár rendelkezik WAX típusú számítógéppel, de program hiányában használaton kívül van. A program esetleges beszerzése a mai napig vita tárgya, hiszen több személyi számítógép rendszerbe állítása sokkal olcsóbb, technikailag sokkal rugalmasabb, s a programok beszerzése is megoldhatóbb. A meglévő programokkal a legnagyobb gond azok továbbfejlesztése. Ha belegondolunk, hogy ezek a bázisok akkor korszerűek voltak, s 8-9 év alatt elavultak, akkor ez igazán elgondolkodtató. Hiszen a működő bázisok feltöltése még mindig a régi „JUS" norma szerint történik. A nyelv meghatározása körül is akadnak kívánnivalók, nem beszélve arról, hogy a szerb cirill betűs írásmód használata a mai napig nincs megnyugtatóan elrendezve. Egy többnyelvű környezetben ez nem kis gondot jelent. A megoldást ma a „BIBLIO" elnevezésű programban látják (az UNESCO által ajánlott programcsomag a CDS/ISIS (Computerised Documentation System/Integrated Set of Information Systems) applikációjaként), ami lehetővé teszi a könyvtári tevékenység teljes automatizálását: a beszerzést, a feldolgozást, a visszakeresést, a könyvtári anyag felhasználását (az olvasók tevékenységét), tájékoztatók, kisebb repertóriumok elkészítését, különféle rákapcsolódási lehetőségeket. Jelenleg a program segítségével monografikus művek, időszaki kiadványok és azok analitikus feldolgozása, doktori értekezések, diplomamunkák, tervek, találmányok, különféle szabványok, térképek dolgozhatók fel. 59