Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
IV. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK ÉS A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS. - Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a helytörténeti kutatás.
DIENES DENES A SÁROSPATAKI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM TUDOMÁNYOS GYŰJTEMÉNYEI ÉS A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS Az ősi Kollégium Tudományos Gyűjteményei négy szekcióból áll: Nagykönyvtár, Levéltár, Múzeum és Adattár. A Kollégium alapítását a hagyomány 153 l-re teszi, s bár a pontos dátum kérdésének vitája igazán nyugvópontra nem jutott, bizonyos, hogy a XVI. század első felében útjára indult Patakon a protestáns iskolázás. 1 Találunk adatokat arra nézve is, hogy ezzel együtt kezdődött az oktatást, nevelést segítő eszközök beszerzése, amelyek első renden könyvek voltak. Gyűlt azonban a századok során levéltári, valamint tárgyi anyag is. Ezt a többfelé ágazó együttest mutatjuk be először, majd pedig a helytörténeti kutatásban betölthető szerepéről szólunk. 2 A legrégebbi gyűjtemény a könyvtár. Századok folyamán patrónusok, diákok, neves és névtelen adományozók ajándékaként — és természetesen vásárlás által — gyűlt össze gazdag anyaga. Az iskola neves tanáráról, Szikszai Fabrícius Balázsról jegyezték fel, hogy 1566-ban „méltóságos Perényi Gábor úrtól tisztességes adományt kapott", hogy a tudományok eszközeit gyarapítsa az iskolában. A ma ismert, 1621-ben keltezett első törvénykönyv függelékében pedig már ott van a „könyvtáros hivatalbeli kötelességének" leírása. Az 1623. évi katalógus pedig 296 műből összetevődő állományt mutat. Ez a könyvanyag 1635-re 631 műre nőtt. A Rákóczi-család iskolát támogató jeles tevékenységének köszönhető minden bizonnyal ez a jelentős gyarapodás. Ezt illusztrálja és dokumentálja az egyik könyv előzéklapjan olvasható bejegyzés: „a Nevezetes Sárospataki Iskola könyve, amit a felséges Rákóczi-ház az említett diákifjúság használatára ajánlott fel 1637. január elsején". I. Rákóczi György pedig, egy esztendővel később utasításokat adván könyvtárosának, így rendelkezett: „az Csanaki opusban kegyelmed 20 exemplárt tetessen be az bibliothecankba, az többi legyen az coetusé, annak mi az árát megadjuk...". A fejedelem könyvtárát öröklő, fiatalon elhunyt III. Rákóczi Zsigmond pedig 1658-ban végrendeletében az iskolára hagyta az értékes gyűjteményt. Az állomány ezzel az anyaggal mintegy 4 ezer kötetre nőtt. A Rákóczi könyvtárat a Patakon 1650-1654 között munkálkodó Comenius felbecsülhetetlen értékűnek tartotta. Ez a nagyszerű anyag azonban 1671 után, az iskola több évtizedes száműzetésében csaknem teljesen elkallódott, elpusztult. A XVTII. században újjáéledő főiskola kezdhette elölről a könyvek gyűjtését. Támogatók most is voltak: Csudó Zsófia tokaji polgárasszony, az iskola volt diákja, Eszéki István kolozsvári lelkész, a pestisben 1710-ben elhunyt neves tanár, Simándi István és mások gyarapították a tudomány fellegvárát könyvadományaikkal. Az 1726-ban regisztrált 1314 kötet 1785-re 3500 könyvre gyarapodott. Ezután Szombathy János professzor vezetése alatt rendszeres gyűjtés folyt. Munkásságának következményeként az 1820-as évekre a könyvtár állománya meghaladta a 15 ezret. Kazinczy Ferenc híven méltatta Szombathy tevékenységét, amikor 1824-ben így írt: „Soha még Patakon nem volt Professzor, kinek a Bibliotheca annyit köszönhetett volna, mint neki...". Szombathy tevékenysége az utódoknak példát adott és a könyvtár gyarapítása nagy lendülettel folyt. A neves patrónusok támogatási kedve tovább élt sokakban, az egykori diákok pedig hűségüket, szeretetüket mutatták meg adományaikban. így az állomány jelentősen gyarapodott számos hagyaték által. A szerzeményezésnél a hagyatékok kerültek túlsúlyba a vásárlással szemben. A XX. századot már 60 ezres állomány érte meg, ez73