Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)

IV. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK ÉS A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS. - Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a helytörténeti kutatás.

után pedig rendkívüli ütemben gyarapodott a könyvtár: 1979-ben 262.998, 1994-ben pedig 377.811 könyvtári egységet tartottak számon. A rendkívüli növekedésben továbbra is a jelen­tős hagyatékok domináltak, mint például Cs. Szabó László Londonból Patakra került 10 és félezres könyvtára. A Nagykönyvtár anyaga nemcsak számában, hanem sokrétűségében is jelentős. Szem­pontunkból az alapműnek számító, ma már nehezen hozzáférhető históriai munkák és forrás­kiadványok a lényegesek. A Nagykönyvtár a helytörténeti kutatás tudományos hátteréül szol­gálhat. A Levéltár a könyvtárhoz hasonlóan szervesen kötődik a Kollégium történetéhez Az iskola életében fontos jogbiztosító iratokat s a belső működés dokumentumait gyűjtötte első renden. A legrégebbi anyag itt is elkallódott. A meglévő anyag azonban visszavezet bennünket a XVII. századig. A Kollégium, a Tiszáninneni Református Egyházkerület és ezen kerület egyházmegyéinek iratanyagát 1890-ben egyesítették Ebből az irategyüttesből Zsoldos Benő gimnáziumi tanár, levéltárnok 22 évi áldozatos munkával levéltári gyűjteményt hozott létre. Az 1294. évvel kez­dődően és 1912. évvel végződően, 85.349 darabot számláló szigorú időrendes sorozatot alko­tott. A kutatást rendkívüli módon megkönnyítette azzal, hogy az iratokról megfelelő jelzettel ellátott, időrendes alapcímtárat készített, mely a dokumentumok darabonkénti alaki és tartal­mi leírását adja. Ezt kiegészítette többtízezer cédulával, amit név és tárgyi szempontból ábécé rendbe sorolt. Az 1950-es években rendszeres gyűjtés eredményeként további egyházmegyei iratok ke­rültek a levéltárba. Szempontunkból pedig különösen is fontos az egyházközségek levéltárivá érett iratainak bekerülése. Levéltárunkban 273 egyházközség iratanyagát tartjuk nyílván, eb­ből 242 gyülekezet iratait itt is őrizzük (Ez nagyrészt a „missilis" anyag, az anyakönyvek, protokollumok többsége a lelkészi hivatalokban van.) A Zsoldos-féle gyűjtemény pedig az alább említendő vármegyék csaknem összes református egyházközségeit lefedi. A Sárospatakon őrzött mintegy 450 folyóméternyi anyag jól kutatható, megfelelő segédle­teket tudunk a kutatók rendelkezésére bocsátani. Mutatóink jelentős része számítógépes fel­dolgozást nyert, jelentősen megkönnyítve a kutató (és persze a levéltáros) fáradságos munkáját. A Kollégium keretében keletkezett a századok folyamán az oktatást, nevelést elősegítő eszköztár, ahogy koronként nevezték: múzeum, gyűjtemény, szertár. Ezek: a Fizikai Múzeum, az Eremtár, a Természetrajzi Gyűjtemény, a Szépészeti és Műrégészeti Múzeum. E gyűjtemé­nyek ma a Múzeum kezelésében vannak, kiegészülve az 1952 óta odakerült néprajzi anyaggal és a Tiszáninneni Egyházkerület gyülekezeteiből bekerült egyházművészeti tárgyakkal. A helytörténész kutatót nyilván ezen utóbbi gyűjtemények érdeklik leginkább. A Múzeum teljes anyaga 22 ezer múzeumi egység. A két világháború között a Theológiai Akadémia faluszemináriumának munkája során keletkezett anyagot őrzi az Adattár. A szeminárium célkitűzése az volt, hogy a falusi lelki­pásztorságba álló teológus szociológiai és szociográfiai ismereteket szerezzen, alkalmassá váljon a faluban rejlő szellemi és tárgyi értékek megmentésére. Az elméleti munkát kiszállá­sok követték, melyek keretében gyűjtőmunka is folyt. Az eredményeket dolgozatokban össze­gezték. A kiszállások során bekerült helytörténeti, gyülekezettörténeti, gazdaságtörténeti, egészségügyi, művelődésügyi és néprajzi adalékok, a fényképtár a helytörténeti kutatás tárhá­zává teszik az Adattárat, melynek teljes anyaga mintegy 188 ezer adattári egység. 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom