Laki-Lukács László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok IV. országos tanácskozása : Miskolc, 1997. július 23-25. (1998)
IV. AZ EGYHÁZI GYŰJTEMÉNYEK ÉS A HELYTÖRTÉNETI KUTATÁS. - Dienes Dénes: A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei és a helytörténeti kutatás.
után pedig rendkívüli ütemben gyarapodott a könyvtár: 1979-ben 262.998, 1994-ben pedig 377.811 könyvtári egységet tartottak számon. A rendkívüli növekedésben továbbra is a jelentős hagyatékok domináltak, mint például Cs. Szabó László Londonból Patakra került 10 és félezres könyvtára. A Nagykönyvtár anyaga nemcsak számában, hanem sokrétűségében is jelentős. Szempontunkból az alapműnek számító, ma már nehezen hozzáférhető históriai munkák és forráskiadványok a lényegesek. A Nagykönyvtár a helytörténeti kutatás tudományos hátteréül szolgálhat. A Levéltár a könyvtárhoz hasonlóan szervesen kötődik a Kollégium történetéhez Az iskola életében fontos jogbiztosító iratokat s a belső működés dokumentumait gyűjtötte első renden. A legrégebbi anyag itt is elkallódott. A meglévő anyag azonban visszavezet bennünket a XVII. századig. A Kollégium, a Tiszáninneni Református Egyházkerület és ezen kerület egyházmegyéinek iratanyagát 1890-ben egyesítették Ebből az irategyüttesből Zsoldos Benő gimnáziumi tanár, levéltárnok 22 évi áldozatos munkával levéltári gyűjteményt hozott létre. Az 1294. évvel kezdődően és 1912. évvel végződően, 85.349 darabot számláló szigorú időrendes sorozatot alkotott. A kutatást rendkívüli módon megkönnyítette azzal, hogy az iratokról megfelelő jelzettel ellátott, időrendes alapcímtárat készített, mely a dokumentumok darabonkénti alaki és tartalmi leírását adja. Ezt kiegészítette többtízezer cédulával, amit név és tárgyi szempontból ábécé rendbe sorolt. Az 1950-es években rendszeres gyűjtés eredményeként további egyházmegyei iratok kerültek a levéltárba. Szempontunkból pedig különösen is fontos az egyházközségek levéltárivá érett iratainak bekerülése. Levéltárunkban 273 egyházközség iratanyagát tartjuk nyílván, ebből 242 gyülekezet iratait itt is őrizzük (Ez nagyrészt a „missilis" anyag, az anyakönyvek, protokollumok többsége a lelkészi hivatalokban van.) A Zsoldos-féle gyűjtemény pedig az alább említendő vármegyék csaknem összes református egyházközségeit lefedi. A Sárospatakon őrzött mintegy 450 folyóméternyi anyag jól kutatható, megfelelő segédleteket tudunk a kutatók rendelkezésére bocsátani. Mutatóink jelentős része számítógépes feldolgozást nyert, jelentősen megkönnyítve a kutató (és persze a levéltáros) fáradságos munkáját. A Kollégium keretében keletkezett a századok folyamán az oktatást, nevelést elősegítő eszköztár, ahogy koronként nevezték: múzeum, gyűjtemény, szertár. Ezek: a Fizikai Múzeum, az Eremtár, a Természetrajzi Gyűjtemény, a Szépészeti és Műrégészeti Múzeum. E gyűjtemények ma a Múzeum kezelésében vannak, kiegészülve az 1952 óta odakerült néprajzi anyaggal és a Tiszáninneni Egyházkerület gyülekezeteiből bekerült egyházművészeti tárgyakkal. A helytörténész kutatót nyilván ezen utóbbi gyűjtemények érdeklik leginkább. A Múzeum teljes anyaga 22 ezer múzeumi egység. A két világháború között a Theológiai Akadémia faluszemináriumának munkája során keletkezett anyagot őrzi az Adattár. A szeminárium célkitűzése az volt, hogy a falusi lelkipásztorságba álló teológus szociológiai és szociográfiai ismereteket szerezzen, alkalmassá váljon a faluban rejlő szellemi és tárgyi értékek megmentésére. Az elméleti munkát kiszállások követték, melyek keretében gyűjtőmunka is folyt. Az eredményeket dolgozatokban összegezték. A kiszállások során bekerült helytörténeti, gyülekezettörténeti, gazdaságtörténeti, egészségügyi, művelődésügyi és néprajzi adalékok, a fényképtár a helytörténeti kutatás tárházává teszik az Adattárat, melynek teljes anyaga mintegy 188 ezer adattári egység. 74
