Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Gyuris György: A személyi bibliográfiák.
A finomszerkezet A fő szerkezeti elv kiválasztása után a másodlagos besorolási elvről is döntenünk kell. Itt azonnal leszögezném, hogy a betűrend (szerzői, cím szerinti) sehová sem vezető megoldás. A szerkezetnek ugyanis önmagában is egy föltárási szempontot kell képviselnie. Ezért fogadható el a műfaj szerinti vagy a kronologikus rendezés, s ezért nem fogadható el a forrásdokumentum típusa szerinti. A másodlagos rendezői elvként alkalmazott betűrend viszont semmire sem jó, mert szerző szerint sem tár föl, hiszen ugyanannak a szerzőnek más csoportban, fejezetben is lehet munkája. Akár a szak szerinti, akár az időrendi szerkezet mellett döntöttünk, másodlagos besorolási rendként a kronológiát érdemes alkalmazni. Sokszor fölmerül a könyvek, a ritkán megjelenő folyóiratszámok napra pontos megjelenésének behatárolhatatlansága. Van azonban megoldás, s nem is igen erőszakolt. Az önálló kiadványokat vagy az első ismertetés megjelenési dátuma alapján lehet pontosítani, vagy az év elejére, illetve végére illeszthető a kötet leírása. Másrészt el lehet dönteni, hogy a folyóiratszámok a tárgyidőszak elején vagy végén kerüljenek besorolásra. Ilyen a már említett Katona-, a Nádas Péter- és a Ladányi-bibliográfia. A másik megoldást például Fülöp Géza alkalmazta a Kőhalmi-bibliográfiában, amikor úgy állított össze egyetlen kronológiát, hogy évente három csoportra osztotta anyagát. A folyamatos tételszámok mellett A), B), C) betűkkel jelezte a különböző csoportba tartozást. Az A) csoport Kőhalmi önálló műveit, a B) gyűjteményes kötetekben, periodikákban megjelent írásait, a C) pedig a rá vonatkozó irodalmat jelöli. Ez a szerkezet biztosítja, hogy kialakuljon a követhető időrend, s ami nem követhető, az is a tárgyéven belül legyen megtalálható. Hasonló szerkezetet találunk a Szíj Rezső-, valamint a Radó-bibliográfiában. De ilyen a már korábban említett, Balassa Iván munkásságáról készült publikációs jegyzék is. Másik finomszerkezeti kérdés az azonos adatok (müvek) kezelésének kérdése. A bibliográfusnak ugyanis nem az adatot tartalmazó dokumentumra (forrásra) kell a figyelmét elsősorban fordítania, hanem a benne található adatra. Ez az adat lehet vers, elbeszélés, regény, dráma, tanulmány, cikk, újsághír stb., emellett azonban lehet még dokumentum- vagy játékfilm, színházi előadás, grafika, festmény, szobor, fénykép, zenemű, és végeredményben bármi, ami emberi alkotás. A bibliográfusnak ezeket kell a fölhasználó számára megtalálhatóvá tenni. Föl kell tárni, hogy milyen hozzáférési lehetőségek vannak ezen információhoz. Például valaki Krúdy Gyula Kleofásné kakasa című kisregényét keresi. A bibliográfiának rá kell mutatnia, hogy mely dokumentumokban lelhető föl ez a mü, kezdve az első megjelenésen. Gedényi Mihály bibliográfiája (Krúdy bibliográfia, 1895-1977.: Krúdy Gyula regényei és kötetei/rendszerezte és összeáll. Gedényi Mihály. - Nyíregyháza: [Szabolcs/Szatmár M. Kvt.], 1978. - 142 p.) alapján pillanatokon belül megállapítható, hogy 1977-ig Az Újság 1919. szeptember-októberi 17 folytatásán kívül, mely a kisregény első megjelenési helye volt, még négy gyűjteményes kötetben plusz egy kiadásváltozatban férhető hozzá. Más valaki Ladányi Mihály a Vándor éji dala című versét keresi. Hol lelhető föl? A dévaványai könyvtár bibliográfiája mutatójának segítségével tüstént megállapítható, hogy a vers 1972 novemberében jelent meg először a Napjaink hasábjain, majd ugyanitt, az 1984. évi januári számban is olvasható, két másik költemény társaságában. Ezt követően belekerült az 1985. évi Van időd című kötet Tenélküled ciklusába, végül ugyanilyen közegben a Csillagok kutyaláncon című, Ladányi Mihály összegyűjtött verseit tartalmazó posztumusz könyvébe is. A korábban elmondott példák, tapasztalatok alapján ezt két módon lehet elérni. Vagy úgy, hogy az azonos mü minden megjelenését a bibliográfia egyetlen pontján gyűjtöm össze, vagy 80
