Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Gyuris György: A személyi bibliográfiák.

bibliográfia (Fabry Zoltán: Bibliográfia/Reguli Ernő. - [Bp.J : FSZEK, 1980. - 243 p.) kivételével mindből hiányzik a címmutató is. A hetvenes években viszont egyre több személyi bibliográfiát jelentettek meg a könyvtárak, fővárosiak, vidékiek egyaránt. Jelentősnek'ígérkezett 1971-ben A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága című sorozat, Az egyik első megjelent kötet az író, költő, irodalomtörténész Juhász Gézáról Juhász Izabella által összeállított bibliográfia (Juhász Géza, 1894-1968./összeáll. Juhász Izabella. - Debrecen : KLTE, 1971. 229 p. - (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága; 5.) volt. Ebben Juhász Géza műveit 6, a róla szóló irodalmat pedig 3 fejezetben közölte időrendben a szerkesztő. A tételek között nincsenek utalások, így az azonos művek összekeresésére nincs mód, ha azok periodikában és önállóan is megjelentek. Ezt az sem segíti, hogy az összeállító a bibliográfia anyagát három (!) cím- és egy névmutatóval kívánta föltárni. A címmutatók lényegében megismétlik a bibliográfia anyagát, hiszen tételszám helyett lelőhelyet adnak fölösleges többszörözésként. Pontosan ilyen szerkezete van az összeállítónak az ugyanez évben indult Tiszántúli személyi bibliográfiák című sorozatban megjelent Gulyás Pál-bibliográfiájának is (Gulyás Pál/Juhász Izabella. - Debrecen : KLTE, 1971. - 148 p. - (Tiszántúli személyi bibliográfiák; 1.), ebben azonban megelégedett egy címmutatóval. A Debrecenben napvilágot látott életmű bibliográfiák jellegzetessége, hogy nincs „róla" szóló irodalom, ez csak a 80-as években megjelent füzetekben bukkan elő a könyvismertetések regisztrálásában, valamint a viták, levelezések, interjúk mellett az utolsó fejezetben. Ezek a bibliográfiák kísértetiesen emlékeztetnek a tudósok publikációs listáira szerkezetileg, és azzal is, hogy nem közölnek annotációt, még a 652 tételes vaskos Kardos Pál-bibliográfia (Kardos Pál/szerk. és összeáll. Tikász Józsefné. - Debrecen: KLTE, 1980. - 86 p. - (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága; 10.) sem. A megyei könyvtárak a helyismereti munka megizmosodásával az évfordulók (1919, 194445) lezajlása után az általános kérdéseket követően egy-egy kiemelkedő alkotó életműve iránt is érdeklődést mutattak. Jelentős műhely alakult ki Miskolcon, Pécsett, Szolnokon, Szombathelyen stb. A tanulmányok között még olvashatunk a szombathelyi bibliográfiai munkákról. Ezért itt csak annyit, hogy a vidéki műhelyek általában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár mintáit adaptálták szerkezetileg, ugyanakkor viszont érdeklődésüket az írókon, költőkön kívül kiterjesztették más foglalkozásúakra is, (1. pl. a szombathelyi és Vasi életrajzi bibliográfiák című sorozatát, vagy a szolnokiak képzőművészekről készült összeállításait). A szegedi Somogyi-könyvtárban a kronológiai közlésmód (Móra Ferenc írásai: Bibliográfia/Vajda László.-Szeged: Somogyi-kvt., 1970.-154p.- (A Somogyi-könyvtár kiadványai; 13.), vagy írások Móra Ferencről: bibliográfia/Gyuris Görgy, Vajda Lászlóné. - Szeged: Somogyikvt,, 1981. - 344 p. - (A Somogyi-könyvtár kiadványai; 23.) vált általánossá a személyi bibliográfiák szerkesztésekor. Először még két fejezetbe különítve a „tőle" és „róla" írásokat, mint a Dugonics-, (Dugonics András: Bibliográfia/Gyuris György. - Szeged: Somogyi-kvt., 1969. - 50 p.- (A Somogyi-könyvtár kiadványai; 8., stb.) a Vajda László-, az Oltvai-, a Bálint Sándor-, a Balázs Béla-bibliográfiákban, ma már egyetlen időrendbe, tipográfiailag elkülönítve pl. a Beretzk Péter-, vagy Sík Sándor-bibliográfiában. A kronológiai elvet alkalmazta a Kazinczy- (Kazinczy Ferenc: bibliográfia/összeáll. V Busa Margit. - Miskolc: II. Rákóczi Ferenc M. Kvt.: Hermann Ottó Múz., 1981. - 331 p.), a Fülöp Géza készítette Kőhalmi - (Kőhalmi Béla bibliográfia, 1895-1984/szerk. Fülöp Géza. - Bp.: 77