Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Gyuris György: A személyi bibliográfiák.

FSZEK: OSZKMK, 1985. - 197 p.), a budapesti Szíj Rezső - (Szíj Rezső bibliográfia, 19341991/összeáll. Hartyányi István. - Bp.: Szenczi Molnár Társ., cop. 1991. - 193 p.: ill.), a Szombathelyen készült Radó- (Radó György költői, műfordítói, filológusi, szerkesztői munkásságának bibliográfiája/összegyűjt, és szerk. Radó György; kiég. Tóthné Király Katalin. - [Szombathely]: BDTF, 1992.-VI, 151 p. - (Series Bibliothecae; 2.), a kecskeméti Katona- (Katona József: bibliográfia/Lisztes László.- Kecskemét: Katona József M. Kvt.: Katona József Társ., 1992. 388 p.), a szegedi egyetemi könyvtár által megjelentetett Dézsi Lajos (Dézsi Lajos szakirodalmi munkássága: bibliográfia/összeáll. Klukovitsané Paróczy Katalin, Rácz Béláné, Iványi Szabó Éva. - Szeged: Scriptum, 1993. - 55 p. - (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatai. Acta bibliothecaria; torn. 12., fasc. 3.), a bajai Kőhegyi- (Kőhegyi Mihály munkássága: bibliográfia/összeáll, és szerk. Pajor Enikő. - Kecskemét: Bács-Kiskun M. Önkorm. Múz. Szerv., 1994. - 185 p. - (Muzeológusok pályaképek Bács-Kiskun megyéből; 2.), a dévaványai Ladányi- (Ladányi Mihály: bibliográfia, 1955-1990/összeáll. és szerk. Valánszkiné Tóth Erzsébet. - Dévaványa: Nagyközs. Önkorm.: Nagyközs. Kvt, 1994. - 329 p.: ill), a szolnoki Verseghy- (Verseghy Ferenc-bibliográfia/Rékasy Ildikó. - Szolnok: Verseghy Ferenc M. Kvt., 1994. - 251 p.), a zalaegerszegi Nádas Péter-bibliográfia (Nádas Péter bibliográfia, 1961-1994/gyüjt., összeáll, és szerk. Baranyai György, Pécsi Gabriella. - Pécs: Jelenkor; Zalaegerszeg: Deák Ferenc M. Kvt., cop. 1994. - 493 p.: ill.) és folytathatnám a sort nagyon sokáig. A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat a statisztika jeles művelőiről megjelentetett válogatott bibliográfiáiban (pl. Thirring Gusztáv - 1981; Keleti Károly 1983; Jekelfalussy József- 1989.) irodalmi munkásságukat a statisztika tudományának tárgykörei szerint rendezi, majd csatolja hozzá az illetőről szóló irodalmat. Természetesen ilyen estekban mindig előfordul, hogy egy tétel két szakcsoportba is kívánkozik, amit vagy megalkuvással, vagy tételismétléssel lehet föloldani. A műhelyek a példák sorát igencsak hosszan lehetne folytatni, de most már a tanulságokat kellene levonnom. * Szűkebb témámra térve elsősorban azt rögzíteném, hogy a személyi, vagy másként életmű bibliográfia speciális, egyetemes (gyűjthet bármely ország kiadványaiból) és összefoglaló (tág időszak irodalmát tárja föl). A szerkesztő választhat a teljességre törekvő és a válogató közlés között. (A túlzott teljességre törekvéssel viszont csínján kell bánni. Az ilyen, mint az említések földolgozása is, elfödi a valóban információgazdag közleményeket, nehézzé teszi a bibliográfia használatát.) Funkciója szerint lehet szak- és ajánló jellegű. Ez utóbbival külön nem foglalkozom az egyszerűsítés végett. Ugyancsak figyelmen kívül hagyom a számítógépen épülő, vagy számítógépes hálózaton hozzáférhető bibliográfiák által fölvetett kérdéseket, bár a bibliográfia Internetre helyezése a publikálás új, olcsó lehetősége. A bibliográfia olyan alkotás, mely tájékoztatási céllal készül, hogy elősegítse a fölhasználó eljutását a számára szükséges információkhoz. Ezek az adatok a legkülönfélébbek lehetnek: akár pusztán regisztrálók (1. az általános bibliográfiák közül pl. a nemzeti bibliográfiákat), akár egy adott szakterületet föltárok (1. a szakbibliográfiákat), akár pedig csupán figyelemfölkeltők (1. az ajánló bibliográfiákat). A bibliográfia - az én értelmezésem szerint - olyan rendszerezett jegyzék, amely föltártan rögzíti és visszakereshetővé teszi azokat a forrásokat, amelyek a bibliográfia célkitűzése szerinti, a kereső által fölhasználható információkat tartalmazzák. Ennek a hevenyészett munkahipotézisnek a szavai mentén igyekszem kifejteni mondandómat. 78