Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)
III. A SZEMÉLYI BIBLIOGRÁFIÁK, BIOGRÁFIÁK. - Gyuris György: A személyi bibliográfiák.
A személyi bibliográfiák legtermékenyebb készítője a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt. Már a hatvanas, de főként a hetvenes években egyre-másra jelentette meg a főként ajánló jelleggel elkészített életmű bibliográfiákat. Emlékezetes a Mai magyar költők sorozata. Minden, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár által megjelentetett bibliográfiára jellemző a források formai jegyeinek túlhangsúlyozása. Az önálló müveket mindig megkülönböztették a nagyobb bibliográfiai egységben megjelent írásoktól, a részdokumentumoktól. Emellett azonban olyan esettel (Bibliográfia Tiziano halálának 400 éves évfordulójára /Szerk. Bornemisza Lászlóné. - Bp. : FSZEK, 1976. - 58 p.) is találkoztam, ahol az „Életrajzok, tanulmányok, cikkek" fejezetről leválasztották a „Lexikonok, enciklopédiák Tizianóról szóló cikkei"-t. Ha egy szerző több műfajban is dolgozott, műveinek fejezetét műfaj szerint is tagolták. De például a Weöres-bibliográfiában (Weöres Sándor/ összeáll. Zimáné Lengyel Vera. - Bp.: FSZEK, 1979. - 168 p. - (Mai magyar költők) az „Interjúk, nyilatkozatok, vallomások", a „Levelezéséből", a „Műfordításai", a „Megzenésített művei és fordításai", a „Versei és fordításai hanglemezen", a „Müvei idegen nyelveken" és a „Külföldön megjelent magyar nyelvű műve" kívül esik a „Művei és kritikáik" című főfejezeten. A bibliográfia minél alaposabb tagolásának példája lehetne a Csorba Győző-bibliográfia (Csorba Győző/összeáll. Tüskés Tibor. - Bp.: FSZEK; [Pécs] : Baranya M. Kvtár., 1979. - 75 p. - (Mai magyar költők). A „Csorba Győző művei" főfejezet bontása a következő: Verseskötetei és kritikáik; Fordításkötetei és kritikáik; Kötetben megjelent versfordításai; Bábjátékok; Mesék; Átdolgozás; Előszók; Irodalmi, képzőművészeti stb. tárgyú cikkei, kritikái, tanulmányai; Vallomásai életéről, munkájáról, Versei idegen nyelven - vagyis összesen 10 alfejezet. Az „Irodalom Csorba Győzőről" rész tagolása: Tanulmányok, cikkek; Interjúk, nyilatkozatok; Tudósítások, hírek, köszöntők; Róla szóló, neki ajánlott művek; Lexikonok; Arcképek - együtt 6 alfejezet. A szerkesztő tehát a 406 tételt 16 részre bontotta. Bár itt is megkérdőjelezhető, hogy mi a különbség a vallomásokat, valamint az interjúkat, nyilatkozatokat tartalmazó, két helyre osztott alfejezet között, a bibliográfia készítője ezáltal elérte, hogy a fejezetek közül a leggazdagabb, a Csorba-tanulmányokat tartalmazó is mindössze hat és fél oldalon található, az összesen 79 tétel könynyen átnézhető. Itt tehát egy igazán fölhasználó-barát bibliográfiával van dolgunk, melynek forrás-orientációjával sincs gond, hiszen a közölt leírások pontosak, azonosíthatók. Kevés azonban a belőle nyerhető információ: csak a kötetcímek jelennek meg benne, az egyedi versek már nem, sem az első közlést, sem a kötetek tartalmát nem adja a bibliográfia; szinte nincs annotáció, helyette nagyritkán a címbe épül be egy-egy magyarázó mondat; s nincs tárgymutató sem. Itt érhető tetten - az előszó ellenére is - az ajánló bibliográfiai jelleg. A bibliográfiai szöveg mély tagolása, mely a tartalomjegyzékben jól áttekinthető: kedvező szerkezet egy alapszinten tájékozódni kívánó fölhasználó számára. Ezért a bibliográfia szerkesztője a mutatóval is csínján bánt, csupán egy 7 oldalas, 245 személyt tartalmazó névmutató járul a 403 tételhez! A kisigényű, csak tájékozódó olvasó számára elegendő is az összeállításból kinyerhető információ. Egy kutatót már kevésbé elégítene ki. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Mai magyar költők című bibliográfiai sorozata tehát a széles olvasóközönség számára készült, ám az igényes irodalmi tájékoztatásban már nem használható igazán. Megjelentetett azonban a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nagyobb lélegzetű bibliográfiákat Fabry Zoltánról, Jókai Mórról, József Attiláról, Petőfiről stb. Sajnos még ezekben is az a szemlélet látszik uralkodni, hogy a mélyen tagolt bibliográfia fölöslegessé teszi a tárgyi föltárást. Ez a mély tagolás azonban többnyire csak formai jegyeken alapszik, és sokszor még azt is lehetetlenné teszi, hogy az azonos művek különböző megjelenéseit összekeressük, hiszen a Fábry76
