Gyüszi László (szerk.): Helyismereti könyvtárosok III. országos tanácskozása : Tata, 1996. július 17-19. (1997)

I. A HELYISMERETI, TELEPÜLÉSTÖRTÉNETI MONOGRÁFIÁK SZEREPE A HELYTÖRTÉNETKUTATÁSBAN - Csiffáry Gergely: A helytörténetírás levéltári, múzeumi és könyvtári forrásai.

Megyei iratok - törvényhatósági bizottság. Szerencsés esetben a községben élő családok, személyek birtokában lévő iratok - padlásokon vagy magángyűjtők tulajdonában még elérhetők. Sajtó: a XIX. sz. utolsó harmadától már kiterjedten léteznek helyi lapok. Pesty Frigyes hely névgyűjteménye eredeti példányai - Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában, illetve sok megjelent. Nagyon vázlatosan ennyit a forrásokról. Praktikus tanács: a hazai közlevéltárak - ugyanúgy mint a könyvtárak is - egymás közt kikölcsönzik a kutatóknak az anyagot. Ez a lehetőség idő- és pénzmegtakarítás minden kutatónak! A községtörténet jelentősége (elméleti és gyakorlati haszna) Nem célom tételesen kifejteni a falutörténeti feldolgozások közművelődési és tudományos jelentőségét - két lényeges szempontot emelnék ki: 1. Szabad György már 1954-ben kijelentette a Magyar Történelmi Társulat debreceni vándorgyűlésén, hogy történetírásunk egész fejlődése szempontjából a legdöntőbb kérdés a helytörténeti kutatás szempontja. A történeti folyamat ui. helyi jelenségeken, eseményeken keresztül valósul meg, a helyi, a helyhez kötött történések képezik a valóságos történeti tényeket. Nincs tehát országos történet helytörténet nélkül. A szélesebb összefüggések csak a helyi sajátosságok kutatása alapján lehetséges. Ezért a helytörténeti kutatómunka végzése elsőrendű tudományos érdek. 2. Azt jelenti-e ez, hogy kizárólag történész szakemberek foglalkozzanak a helytörténettel? Egyáltalán nem! Elég itt arra utalnom, hogy egy nem profi a községben él már évtizedek óta, és szabadidejében a helyi történelemben búvárkodik, birtokában van olyan adatoknak, amelyekre a profi - nem ismervén mélyebbről az egyes települések konkrét viszonyait nem is gondol. Természetesen a szakma alapvető tudnivalóival, fogásaival az amatőrnek is tisztában kell lennie, ha adatait közkinccsé kívánja tenni, hiszen a legnagyszerűbb tény is semmivé válhat hozzá nem értő felhasználás esetén! E veszélyek leküzdéséhez rendelkezésre állnak módszertani szakmunkák. A gyűjtőmunka során számtalan apró részlet és ismeret a felszínre kerül. A kezdeti eredményeket is sikeresen fel lehet használni az iskolai oktatásban. Nem kell mindjárt vaskos kötetekben gondolkodni a helytörténet írójának. A kezdeteknél, ha csak a település híres embereinek az életrajzát mutatjuk be, már fontos lépést tettünk a helytörténetírásban. Az első eredmények összefoglalhatók ilyen címen: „Képek a település múltjából". Ha még több anyag gyűlt össze, már egy szemelvénygyűjtemény állítható össze a település múltját megelevenítő eredeti források részleteiből. Később ebből kikerekedhet egy olvasókönyv. További munkával összeállíthatók lesznek a községtörténet egyes fejezetei. Végül kismonográfia formájában megírható lesz a fáradságos munkával sok helyről egybegyűjtött adat. 15