Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Helyismereti szekció - Dr. Horváth József: A XVI-XVIII. századi győri könyvkultúra kutatásainak tapasztalatai

István György is utal - a XVIII. századi latintanulók egyik leggyakoribb olvasmánya volt. Megemlítjük végül, hogy két német nyelvű, történeti tárgyú, szépirodalmi mű is található a jegyzéken: ez azt mutatja, hogy a német kapcsolatok a német nyelvű szépirodalmi művek olvasásával is együtt járhattak! A másik kisebb könyvjegyzéket Koller Katalin 1797-ben felvett inventáriuma őrizte meg az utókornak. Ennek 14 tétele alapján a könyvek tulajdonosának evangélikus volta egyértelmű. A művek közül legalább nyolc német nyelvű: ezek között található egy ótestamentum, egy katekizmus, Szent Dávid zsoltárjai, valamint több imádságos és énekes könyv, melyek közül egy gyermekeknek való. Található továbbá a jegyzéken egy amszterdami kiadású magyar biblia, és ott van Luther prédikációinak kötete is. Két tételnél kihangsúlyozza a könyvek soproni ül. pozsonyi eredetét: ez is az evangélikus központokkal való erősebb kapcsolatra utal. Figyelemre méltóak azon forrásaink is, melyekben elszórtan szerepel néhány adat. Ezek egy része azt bizonyítja, hogy a katolikusok is rendelkeztek imádságos könyvekkel. Az Illos István után 1732-ben felvett inventárium többet is említ, közte a „Liliom kertecske" és a „Jó illatú rózsás kert" címűeket. Más esetekben csak a könyvek számára van adat: Erdélyi János 1768-ban felvett inventáriumából pl. csak annyi derül ki, hogy volt öt imádságos könyve is. Más esetekben csak a „kellékek" árulkodnak arról, hogy a házigazdának könyvei is lehettek: a nemes Csapó Dániel után 1789-ben felvett jegyzék pl. említi, hogy volt „ 1 Könyveknek való Almáriom, és 1 hasonló Könyveknek való Stellas firgangal együt" - könyvről viszont egyetlen egyről sem tesz említést! Egyetlen forrástípusra szeretnénk még a figyelmet felhívni: ezek az árvairatok között található tutorelszámolások. A kiskorú árvák megbízott gondviselői ugyanis kötelességüknek érezték, hogy pontosan elszámoljanak arról: mire és mennyit költöttek az árvák vagyonából? Ezen elszámolások között szép számmal találhatunk könyves tételeket is. így tudjuk pl., hogy Komáromi Ádám három árvája közül 1734 tavaszán Mária Annának egy „evangélium könyv "-et, Pálnak egy katekizmust, két imádságos könyvet, egy evangélium könyvet és egy offertoriumot, míg Teréziának egy imádságos könyvet és egy kalendáriumot vásárolt a kijelölt tutor. Más hasonló elszámolásokban találkozhatunk Phaedrus- ill. Vergilius-kötettel, katekizmusokkal, latin, olasz ill. francia grammatikával, szótárakkal, francia nyelvű szépirodalmi munkákkal és más egyebekkel pedig az esetek egy részében csak a tényre utal a tutor, hogy hány kötetre és összesen mekkora összeget költött. Ezen adataink nemcsak azt mutatják, hogyan alapozódott meg néhány fiatal magánkönyvtára, de utal az érdeklődés irányainak változásaira - így pl. a francia nyelv előtérbe kerülésére - is. Előadásunkban nem vállalkozhattunk a XVI-XVIII. századi győri könyvtárak alaposabb bemutatására: célunk csupán az lehetett, hogy a „háttér" rövid ismertetése után fontosabb tapasztalatainkat kíséreljük meg összefoglalni, melyek közül néhány talán más városok könyvtártörténetének kutatása során is hasznosítható. Reméljük, sikerült vele kollégáinknak néhány ötletet adni! 78