Kiss László (szerk.): Helytörténész könyvtárosok II. országos tanácskozása : Sopron, 1995. július 26-28. (1996)

III. NAP - Miklós Jolánta: A Juhász Gyula kéziratok feldolgozásának problémáiról

MIKLÓS JOLÁNTA A JUHÁSZ GYULA KÉZIRATOK FELDOLGOZÁSÁNAK PROBLÉMÁIRÓL A Somogyi Könyvtár helyismereti gyűjteményében lévő kéziratos anyag nagyobb része XIX. századvégi vagy XX. századi. Hagyatékkal, helyi személyiségek adománya révén, az adományozó vagy fondképző személy neve alatt kerültek be a gyűjteménybe. Ezekben a hagyatékokban és gyűjteményekben a kéziratoknak nem annyira egyedisége, mint tartalma, nem föltétlenül individuális értéke, hanem relációja a fontos, s a relációból derül ki a tartalma, a tartalomtól függ értéke. A könyvtár helyismereti gyűjteménye a hagyatékok integritását megőrizve, együtt tartva őrzi ezeket az adományokat. Egyik legjelentősebb és mennyiségileg is legszámottevőbb hagyatékunk & Juhász Gyula életét és munkásságát felölelő gyűjtemény, amely létrehozójáról - Kilényi Irma Kilényi-gyűjtemény néven ismert az irodalomkutatók körében. Kilényi Irma (1891-1944) Juhász Gyula „önkéntes titkára", a költő kultuszának lelkes apostola, Aradról került Szegedre 1918 végén. Az őszirózsás forradalom napjaiban kereste fel levelével először a költőt, 1919 őszén szegődött önkéntesen a költő titkárául és mellette maradt élete végéig. Ettől kezdve gondosan gyűjtötte a Juhász relikviákat, kéziratokat, kivágatokat, fényképeket. Adminisztrált, előadóesteket szervezett. Ennek köszönhető, hogy a költő kéziratainak jelentős része, levelezésének csaknem egésze Kilényi kezelésébe ment át. Kiadókkal levelezett, gyűjteni kezdte a költő előéletének föllelhető dokumentumait, óriási levelezést bonyolítva le Szakolca és Várad, Makó és Máramarossziget között. A titkár már akkor magában dédelgette a Juhász Gyula Múzeum létrehozásának tervét, mely lehető teljességében megőriz mindent a költő életéről, műveiből. A költő halála után kiterjedt levelezést folytatott barátaival, ismerőseivel, méltatóival, egykori tanítványaival, kezelőorvosaival. Megszerezte levelezését, Babits, Kosztolányi és mások leveleit lemásolta és kicserélte azokat Juhász leveleivel. Fölkereste fordítóit és elkérte a Juhász-versek idegen nyelvű hasonmásait. Feliratozott doszárokba rendezte a kéziratos anyagot, kivágatokat, fényképeket és egyéb dokumentumokat. Tulajdonképpen ő volt a hagyaték első rendszerezője. Gyűjteménye 1944 nyarán bekövetkezett tragikus halála és a háborús események következtében súlyos károkat szenvedett. A töredékében megmaradt, de így is értékes kincs a. Juhász Gyula Társaság megszűnése után a Somogyi Könyvtár tulajdonába került. A Kilényi-gyűjtemény töredékes volta ellenére is igen szerteágazó, bonyolult öszszefüggésekre utaló, mennyiségüeg igen nagy. Hagyaték jellegű, vagyis elvben lezártnak tekinthető, mégsem zárta ki a lehetőséget, hogy később kiegészítő, esetleg sok mindent módosító anyaggal tovább gyarapodjon. Utalnék itt Dr. Péter László irodalomtörténész ezirányú munkájára, aki a kritikai kiadás céljaira a gyűjteményt tovább gyarapította, a háborúban elkallódott kéziratokat xeroxmásolatokkal pótolta az OSZK, MTA kézirattárában és a PIM-ben levő eredetiekről, kiterjedt kutatást folytatott lappangó kéziratok fölkutatására, megszerzésére. Az utólag előkerült kéziratos vagy dokumentációs anyag nem zavarta a gyűjtemény belső rendjét, szervesen beilleszkedik abba. 67