Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

mációk előállításában, gyűjtésében, feltárásában és szolgáltatásában elég világosan kirajzolódik egy láncolat: település (netán: intézmény) - megye - régió. Ezt a gondolatmenetet árnyalta, erősítette Gulyás Pál egy teljesen elfelejtett, 1917es dolgozata, amelyre Sonnevend Péter hívta fel a figyelmünket a Könyv, könyvtár, könyvtáros 1994. évi első számában (Jegyzetek a könyvtár politikus Gulyás Pál tevékenységéhez). Gulyás Pálnak ez az írásai helyi vonatkozású irodalom a vidéki közkönyvtárakban címet kapta és szempontunkból roppant érdekes az az elképzelése, mely szerint a helyismereti anyag gyűjtésére három fokozatot vázol fel, felülről lefelé haladva: regionális gyűjtemények, megyei szint, jelentősebb városok könyvtárai. Ha alaposan végiggondoljuk, igen logikus és ma is időszerű javaslat ez: megoldaná a sokat vitatott és igazán megnyugtatóan soha meg nem oldott, a tájakkal, tájegységekkel általában foglalkozó dokumentumok gyűjtésével, valamint a megyére általában vonatkozó irodalom gyarapításával kapcsolatos problémát. S ha alaposan szemügyre vesszük az elmúlt évtizedek, különösen az elmúlt évek hazai gyakorlatát, tulajdonképpen már több, ebbe az irányba tett lépést regisztrálhatunk. Természetesen a gyűjtéshez azonnal kapcsolható a feltárás hármas fokozata is. Az első két szint a mai gyakorlatban is pontosan észlelhető, és van egy próbálkozás a harmadik fokozat, szint megvalósítására is. S ez az Alföld-bibliográfia terve. Az Alf öld-bibliográf iái az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete - amely Kecskeméten működik - kezdeményezte, a gesztorságot a szegedi József Attila Tudományegyetem Könyvtára vállalná, az adatgyűjtés pedig az érintett megyei könyvtárak közreműködésével történne. Retrospektív és kurrens bibliográfiai feltárás lenne. Az előbbire igen alapos tervezetet készített Kertész Gyula, amit az MKE bibliográfia szekciója is megvitatott. A kurrens feltárás főleg technikai problémákat vet fel, ez ugyanis számítógépen folyna és az információk akadálytalan áramlását - oda s vissza - előzetesen meg kell oldani. A nagyszabású terv előkészítése gyanánt megindultak az Ezer írás az Alföldről című ajánló bibliográfia munkálatai a megyei könyvtárak közreműködésével -, s a kötet várhatóan a jövő év első felében, közepén napvilágot is láthat. Mármost visszatérve gondolatmenetünk kiindulópontjához, megismétlem: a számítógépes tájékoztatási hálózat közeli lehetőségként kínálja fel a helyismereti információszolgáltatásban a három fokozat, szint létrehozását, vagyis az általam konstruált és nyilván erősen vitatható, bizonyára mással is helyettesíthető kifejezéssel élve: a piramis-elv érvényesítését. Vagyis egy olyan információs modellt, információs piramist képzelek el, amely alulról felfelé haladva a következőképpen nézne ki. - Az első szinten - újból emlékezve és emlékeztetve a szolnoki kollegina szavaira -, tehát a városi, nagyközségi, intézményi könyvtárakban az adott helyre és környékére, az adott intézményre vonatkozóan a lehető legnagyobb teljességgel gyűjtenék a dokumentumokat, és ami ennél is fontosabb: az információkat. Vagyis az adott településre (intézményre) vonatkozóan mélyebbre hatoló gyűjtés, feltárás folyna, mint most a megyei könyvtárakban; ezen a szinten megvalósítható vagy 95