Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

megközelíthető az aprónyomtatványok, képek, cikkek, a helyi kiadványok, esetleg a helyi nyomtatványok, a helyi szerzők munkáinak teljességre törekvő gyűjtése, feltárása, gazdagabb lehet a helyi személyek anyaga, sajátos helyi adattárak építhetők, beszerezhető a helyi hagyományok információkincse, itt történik a helyi lapok analitikus feldolgozása stb. - A második szintet a megyei könyvtárak alkotnák: ők elsősorban a megye egészére, nagyobb egységeire, településekhez nem kötődő tájaira, az országhatárokon túli hajdani területekre stb. vonatkozó információanyagra koncentrálnának, s magukra vállalhatják - esetleg munkamegosztásban a városi, nagyközségi könyvtárakkal - a kisközségek információinak, dokumentumainak gyűjtését, feltárását is. (Ezúttal is hangsúlyozni kell: a most vázolt elképzelés nem a megyei könyvtárak jelenleg meglévő állományának szétdarabolásával - ami súlyos és helyrehozhatatlan hiba lenne - valósítandó meg!) - a harmadik szint, a regionális szerepkört vállaló könyvtárak pedig a régió egészét illető információkat tárolnák és közvetítenék. Természetesen ezt a rendszert csak úgy érdemes megalkotni és működtetni, ha a helyismereti információk valóban akadály nélkül és gyorsan áramolnak benne, a használók valóban hozzájutnak az őket érdeklő információkhoz. Mindennek feltétele - a technikai eszközök mellett - a kölcsönös érdekeltség, az együttműködés szándéka, a precízen kidolgozott munkamegosztás és világosan elhatárolt feladatvállalás; pl. a regionális könyvtárat nem kijelölni kell, hanem vállalkozni e feladatra s a közreműködő könyvtáraknak el kell ismerni e szerepkörét, segítve annak betöltését. A regionális együttműködés remélt megvalósítása újból napirendre tűzheti a helyismereti feltáró munka egyik neuralgikus pontjának, régi problémájának újragondolását: az ún. országos periodikus helyismereti közleményeinek, információinak változatlanul aktuális kérdését. Az országos lapok retrospektív vagy kurrens feltárására irányuló kooperatív vállalkozások, összefogási kísérletek eddig sorra kudarcot vallottak. (Komoly adósságunk az okok elemzése; szemérmességből hallgatunk ezekről vagy egyszerűen nem akarunk szembenézni velük, ki tudja?) A regionális összefogás, különösen ha szilárd intézményi háttérrel és megfelelő, folyamatosan biztosított anyagi bázissal rendelkezik, közelebb juthat az országos lapok akár visszamenőleges, akár kurrens feltárásához (esetleg mindkettőhöz): könnyebben kialakíthatók a kölcsönösen elfogadható feltárási szempontok, az egységes tartalmi és formai elvek, illetve egyszerűbb módosításuk; a helyi kötődés megítélése kevesebb gonddal jár; a számítógépes hálózat biztosítja a nagyobb egységre (régió, megye, tájegység stb.) vonatkozó információk gyors elérését, lehívását stb. Úgy gondolom, a tervezett Alföld-bibliográfia munkálatainak beindítása e téren is mintaértékű lehet, országosan hasznosítható tapasztalatokat hozhat. 96