Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

kai jár, amelyek megkeserítik a gyarapító munkát végzők életét, és az sem biztos, hogy a kiadók (előállítók) szívesen fogadnák. Ennél már jobb lenne - de csak magunk közt, súgva merem kimondani -, ha a kiadó, előállító kötelező jelleggel eljuttatná a megyei könyvtárhoz a dokumentumait, ám a könyvtár köteles lenne megtéríteni a forgalmi (vagy nem forgalmazott termékeknél az előállítási) árat, azaz mindjárt kapnánk a számlát is. A megyei könyvtárak kötelespéldány jogosultságát nemcsak a hagyomány, a bevált gyakorlat és a helyismereti tevékenység érdeke indokolja, hanem a nemzeti bibliográfiai számbavétel követelménye is, hiszen így teljesebb az ellenőrzés (mert - mint utaltam rá - a megyei könyvtárak közvetlenül érdekeltek benne); a nemzeti bibliográfiai számbavétel pedig előfeltétele az egyetemes bibliográfiai számbavételnek. Vagyis a helyi, országos és egyetemes érdek találkozásáról, együttes érvényesítéséről, más szemszögből közelítve: harmonizálásáról van szó (amint azt Fügedi Péterné már 1982-ben kifejtette). A helyismereti (regionális) kötelespéldány szolgáltatásnak egyéb előnyei is vannak: - a városi és községi, sőt iskolai és egyéb, a megye területén működő könyvtárak számára könnyen hozzáférhető dokumentum- és információs bázist jelent; - legalább egy helyen meg lehet közelíteni a hézagtalan gyarapítást; a helyismereti információszolgáltatásban egyre növekvő szerephez jutó helyi lapok, aprónyomtatványok, állóképek, av-dokumentumok is a könyvtári gyűjteménybe kerülnek egyébként a beszerzésük igen-igen hiányos, esetleges, sokszor tudomásunk sincs róluk; - a dokumentumok viszonylag gyorsan bekerülnek az állományba, ennélfogva gyorsan feltárhatók, gyorsan hozzáférhetővé válnak az olvasók, használók számára egyébként, még az elővásárlási jog esetén is, csak jókora késéssel vagy egyáltalán nem jutnának el a könyvtárakba; - a szétsugárzó tájékoztatás révén a megye más könyvtárai is megismerhetik az újonnan közreadott dokumentumokat; a megyei könyvtárból álkölcsönzéssel vagy fénymásolatban a többi településen is felhasználhatják az olvasók a helyismereti kötelespéldányokat; sőt, a dokumentumok bizonyos körét a megyei könyvtár át is engedheti más könyvtáraknak, ha azokban a megőrzés, feltárás és hozzáférés feltételei adottak. Mindezzel szemben mindössze egyetlen hátrány említhető, ha ez egyáltalán hátránynak nevezhető: a tudományos célú kötelespéldányok száma a magyarországi dokumentumok egy bizonyos hányadánál eggyel emelkedik. Noha konkrét számításokat nemigen végeztünk még, ez a hányad a könyvek, videokazetták, hangfelvételek esetében kicsiny lehet, az aprónyomtatványok, periodikumok esetében jóval nagyobb, de ezeknél a kiadót, előállítót érintő anyagi teher vagy elenyésző, vagy nem számottevő (ez egyébként a könyvek zömére is áll). 89