Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[III. NAP]. - Bényei Miklós: A helyismereti dokumentumok gyűjtésének lehetőségei, forrásai és feltárása.

A fentiek alapján azt javaslom, hogy ha ezen a tanácskozáson születik valamiféle közös állásfoglalás, ajánlás, abba feltétlenül vegyük be a következőket; a jelenlévő könyvtárosok közös akarattal kérik a törvényalkotókat, hogy a tudományos célú kötelespéldányokból a megyei könyvtárak a területükön kiadott, előállított és a szolgáltatási kötelezettség alá eső dokumentumokból kapjanak egy példányt, ezek további sorsáról pedig a végrehajtásról szóló kormányrendelet intézkedjék. A kurrens helyismereti dokumentumok gyűjtése a kötelespéldány szolgáltatástól függetlenül is számos problémát vet fel; ezek közül csupán néhányra utalnék. - A kurrens gyarapítás, vagyis a jelen dokumentumainak beszerzése a helyismereti tevékenységgel foglalkozó városi, községi, iskolai, egyetemi, egyházi stb. könyvtárakban is elsőrendű feladat. Mivel ezek a könyvtárak nem részesülnek a kötelespéldányokból, a gyarapítás más forrásai kerülnek előtérbe: vásárlás, ajándékozás, csere. Megnőtt a személyes kapcsolatok szerepe, ám nagyon jó, ha ezt felváltja az intézményes, netán írásban is rögzített együttműködés: pl. helyi lap (lapok), műsorfüzetek, pártdokumentumok stb. beszerzésére. Különösen fontos az adott település életet tükröző, az anyaintézmény (pl. iskola, üzem) működésével összefüggő dokumentumok, valamint a helyi szerzők új műveinek gyűjtése. Ezek közül is kiemelendők a helyi újságok, amelyeknek hiánytalan beszerzése az érintett városi, községi, iskolai, üzemi stb. könyvtárak egyik fontos helyismereti feladata; ezek egy része - ilyen vagy olyan okból kifolyólag - a kötelespéldány szolgáltatásból is kimarad, vagy ha nem marad ki, más okokból az OSZK nem őrzi, nem bibliografizálja őket, gyakran a megyei könyvtárból is hiányoznak; ugyanakkor fontos, máshol fel nem lelhető kurrens információkat tartalmaznak vagy perspektivikusan válnak értékes forrássá: pl. egy diákújság azáltal, hogy egy híres költő, művész vagy politikus versei, rajzai, írásai itt jelentek meg először. - Minden könyvtárban - beleértve a megyei könyvtárakat is - változatlanul lehetőség van a helyismereti dokumentumok saját készítésére vagy készíttetésére. Az anyagi források beszűkülése viszont megkívánja, hogy alaposan megfontolják a könyvtárosok, mikor és milyen mértékben élnek ezzel a lehetőséggel, azaz mikor csinálnak, csináltatnak fényképeket, hangfelvételeket, videofilmeket, mikrodokumentumokat, fotómásolatokat, előfizetnek-e a lapkivágatokra stb. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a mikroformátumok és a fénymásolatok állományvédelmi szempontból is előnyösek, továbbá a könyvtárközi kölcsönzés esélyeit is bővítik. - Továbbra sem megoldott a magas információértékkel bíró ún. félig-publikált anyagok hovatartozása és megőrzése. Kétségtelen előrelépés, hogy az önkormányzati testületek nyilvános üléseinek dokumentumait a könyvtárak - többnyire előzetesen - megkapják, de a bizottsági anyagokat már csak elvétve. A pártszervezetek dokumentumai, a KSH megyei igazgatóságainak bizalmas kiadványai, az éves mérlegek, a tervezési irányelvek, a konferenciaanyagok, a kutatási jelentések stb. 90