Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Czinkné Bükkösdi Valéria: A tárgyszavazás problémái - különös tekintettel a helytörténeti gyűjtemények feltárására.

túl szűk fogalom pl. angiológia; almafák (nem Szabolcsban vagyunk!); túl tág fogalom (pl. közellátás); nem közkeletű megfogalmazás, bonyolult szófűzésű fogalom; olyan összetétel, amely rendszerint második tagjával törekszik általánosításra, de így nincs szükség használatára, pl. a -kérdés, -ügy, ellátás, utótagú összetételek alkotásával. A tárgyszóegységesítés után a szakcsoportba sorolást végeztük el. Egyes szakcsoportok numerikus kódot kaptak, a tágabb fogalmak egyjegyűt, a szűkebbek 2 vagy 3 jegyűi. Kevés relációt használtunk: az alárendelt: A, fölérendelt: F, valamint a szinonimák nemdeszkriptorok számára az utalást: L és visszautalást: H. Az OSZK KMK szakkönyvtárában, ahol használják a MicroISIS tezauruszának programját, a nem- és fajfogalmak relációt átdolgozták, hiszen a tudományos-elméleti megkülönböztetésnek nincs értelme a használat szempontjából és a nemzetközi tezauruszkészítési gyakorlatban is ismeretlen relációk, helyette használják a tágabb és szűkebb relációt. Az így Összeállt kvázitezaurusz induló szóállománya kevésnek mondható, 600 körüli, hiszen építésének kiinduló tételeként kimondtuk, amit most már lehet, hogy magunk is vitathatónak találtuk. Egy helyismereti tezaurusz - jellegénél fogva - csupán keresztmetszetében törekedhet teljességre, azaz Somogy esetében Gyékényestől Siófokig, valamint az élet minden területét át kell fognia; hosszmetszeti teljességre - ahogy egy szaktudományi tezauruszban látható - azonban oktalanság lenne törekednie, azaz az egyes szakcsoportok kidolgozása (a tárgyszavak részletezése) csak a „helyileg indokolt mélységig szükséges". De mivel - írtam 1991-ben - mint minden tezaurusz, ez is a fogalmak szükség szerint változtatható szótára, itt a gyakoribb változtatásra, a fogalmak körének tágítására az indexelés során amúgy is rákényszerülünk. Ez utóbbit, a fogalmak körének tágítását, a tezaurusz karbantartását hivatalos formában végezzük, kb. félévenként. Ilyen alkalmakkor szentesíti a tárgyszókarbantartók szakmai csoportja a felveendő új tárgyszavakat. S valóban, milyen problémái lehetnek a tárgyszavazásnak a helyismereti gyűjtemények feltárásakor? Először a magam részéről a tárgyszavazás problémáját a tárgyszójegyzék problémájának tekintem. A könyvtáraktól vásárolt adatbázisokat használva tapasztaltam, hogy a szabad szöveges keresés hatékonysága a legkisebb. Ugyanígy csekély hatékonysággal kereshetünk azokban az adatbázisokban, amelyeknek ún. szabad tárgyszavai vannak. Legfőbb problémáink a tágabb környezeti adottságokból, lehetőségekből vagy éppen azok hiányából fakadnak. Elsőként említem a magyar nyelvű általános tezaurusz hiányát akkor, amikor a számítógépek használata, adatbázisok építése elkezdődött. Tudjuk a szakirodalomból, hogy az angolszász országokban már a XIX. század végén kezdték el megalkotni a maguk tárgyszójegyzékeit, amelyeket aztán csak hozzá kellett ido52