Mezey László Miklós (szerk.): Helytörténész könyvtárosok I. országos tanácskozása : Vác, 1994. július 27-29. (1995)

[II. NAP]. - Czinkné Bükkösdi Valéria: A tárgyszavazás problémái - különös tekintettel a helytörténeti gyűjtemények feltárására.

mítani a számítógépes feltáráshoz. Nálunk 1991-ben kezdődtek meg ennek a munkálatai, s remélhetőleg néhány éven belül már használatba is vehetik a magyar könyvtárak. De véleményünk szerint addig is ajánlatos megalkotni kinek-kinek - aki adatbázisépítésbe kezd - a maga tárgyszójegyzékét, hogy minél eredményesebb információkeresést hajthassunk végre. Másodikként helyi problémákat említek meg: a feltételek hiányát. Mi magunk is akkor kezdtünk adatbázist építeni számítógépen, amikor nem tudtuk áttekinteni lehetőségeinket objektív és szubjektív okok miatt: nem volt felkészült programozónk, aki a profi használatbavételt segítette volna; nem ismertük az adatbáziskezelő szoftvert, annak képességeit - tehát például azt, hogy tezauruszkezelő programja is van, hogy pompásan alkalmazható - amint a KMK szakkönyvtárának tanulmányából kiderül - éppen az utalók és hivatkozások online kezelésére; nem ismertük, mert nem volt még kezünkben dokumentációja magyarul; nem volt elegendő szoftverkínálat, hogy válogatni tudjunk közülük. (Most ugyan van, de félő, hogy nem elérhető áron.) Nem tudom, hogy például fölvetődött-e a megyei és városi könyvtárak szinte mindegyikének érdekeltségébe tartozó TEXTLIB-program kidolgozásánál, hogy alkalmas legyen erre a funkcióra is, vagy, hogy milyen tezauruszkezelővel kapcsolható össze, vagy hogy milyen tezauruszkezelést végez. Harmadik problémaként, sőt csoportként a saját munkánk során felmerülő, nem feltételjellegű problémákat említeném. A tárgyszóalkotás nehezebb az elsősorban, illetve mennyiségileg leginkább sajtóanyagot feltáró helyismereti adatbázisok építésénél, mint az egyes szaktárgyiakban. Hiszen amíg a tudományos, akár ismeretterjesztő dolgozatok legnagyobb része szabályos terminus technikust használ, addig a napi sajtó nyelve a közérthetőségre törekedve egyszerűsít, átalakít, az egyéb közhasznú témákban végtelen változatossággal, szóhasználattal él, ami a könyvtárosnak kettős közvetítő feladatot jelent tárgyszavai számára. Ilyenek azok a problémák, amelyek tapasztalatlanságunk, gyakorlatlanságunk nyomán álltak elő. Például csak később, sok keresés végrehajtása után, a szakirodalom által vált igazán világossá, hogy „a számítógépes információkeresés koncepciójának nem a kevés, hanem a sok belépési és kombinációs lehetőség felel meg." De elméleti problémaként jelenik meg az is, hogy mekkora mélységig határozzuk meg egy-egy forgalomkörön belül a tárgyszavakat? Ebbe a problémacsoportba tartozik az is, hogy túlságosan determináltak vagyunk - érzésem szerint - hagyományaink, megszokásaink által. Azaz nem rögződött belénk eléggé - annak ellenére, hogy tudjuk -, hogy indexelésünknek minél inkább a keresést kell megközelítenie. Igaz, kevés olyan hazai felmérésről lehetett olvasni, amely az információ-visszakeresések eredményességét vizsgálta volna. Magunk sem készítettünk ilyen felmérést, pedig 53