Házi Tájékoztató, 1943. július/2
1943-07-21 [1978]
ír ei/ei 7 Me /Dtutsche Kommentáré zuá ftsjni se-Vortrag, Forts,/ piese gemeinsame front steht von üngarn aus reséhen nicht $m Dienate irgendéiner fremden tfacht, sondern aient seih^m Schutzc. Die wichtigsten Voraussetzunpra flir den nationalen Wider8tand üngarnsist eine vollkommene geisti^e i obilisation, die für das 5, Kriezsjshr natürlich nicht in blosstn ?ra3en bestében kann. Es ist üngarns Pflicht, die Juüen£rage in seiner. Lande end^ültig zu bereihiffen, daiit die Júdea weder'dit- p&iitisohen, noch die w irt soha ftlichen Absichten TJn^arns mehr durchkreiztn und künerlti Sabotageverauche unternehmen |önnen, Die fieutsche üllíHmeine Jeitung tringt gleichfails den Vertrag Rajnisé und schreibt aLschlies. endi Dr. Rajniss schloss seine ' • mit starkc.., Beifell auf=- h'> i-enen Ausführungen mit dem Hinweia, dass un^erns ; ' « augotflickliclu Kampf an der Seite peutsch* iand8 segen den jüdiechen Bolschewisnus die ScnicksaisaufgEbe des ungarischen Volkes sei. Dií Berliner Lckelanzeiger hescháftirt aioh auch ^it deu Vortrap und stellt alschliessend^f est: Für üngarn erwachst die Verpflichtün" jede politische und militörische Kráft, die den **olschewÍ8mu8, séi s direkt ner indirekt, in seinen imperialistisohen Bestrebun^ea unterst'űtzt, als Gegner üngarns zu letrachten, Deshalb' sei auch die britische leltmactt der Todfeind ünsrarna, da 8iexj»uiz. Sowjetrussland in der ürreiehuns' seiner **i elsőtzöngén unterstütae, Nach ongarisoher Aufíassung eebe es heute keinen ÍJnter*echied mehr zwisehen den ^ördern ven Katyn and den hritischen Luft* pirattn. Pacliscanu cikke egy magyar miniszterről, G Myi&y7 K8 Bukarest, július 21* /uaKyar Távirati Iroda/* Az üniversul iuiius 2^,-i számában Pacliaeanu azt ir^ ja, hogy egy szomszédos országban, amely Romániával sem testvéri, sec. baráti viszonyban nincs, van egy úniszter, aki nem igazgat * seamit s igy bőven van ideje beszélni, Ne?a lév*n egyéb dolga* egyszer itt, máskor ott tűnik fel, nindig ott, akol nem keresik, Anol szükség van rá, ott nincs á Bz a miniszter iuiius 11-én hirtelen a BOuánck számára annyi emléket macában rejtő hegyekben termett éa a náraaaroei Csicso* községben beszédet mondott. Beszéde eltért aa eddigi hivatalos beszédektől. Nevén szélitotta a gyermeket, naa kertelt, hanen nyiltan megmondotta, ho^y ahol csak egy ^agyar létezik, az a magyarság kép visel -5je # Mi est edc&> Is tudtuk ós érez* tük is a kiutasításokban, az isÉblík bezárásában, az internálásokban, az olt ár gya lé sásokban és szémtaian. a puszták népe gazdag fantáziájában'született más kitalálásokban* A miniszter beszéde sok mindent megértet velünk. Most már tudjuk, hogy a baranyamegyei 113.297 főt kitevő németségnek 1918-ban miért he£ volt egyetlen eleai iskolája sem, mig a 16.659 főnyi magyarságnak 4oo iskolája volt. Tudjuk, hogy a torontáli 165*779 főt kitevő németségnek miért volt csal 12 iskolája a 128»4o5 főnyi magyarság 22o iskolájával szemben és miért nem volt a románlakta vidékeken román iskola atb, 4á. í« lé
