Házi Tájékoztató, 1940. január
1940-01-02 [1931]
Ar Bl/Ho Qj B 6a a , január 2. /Magyar Távirati Iroda/ fM Az orosz ismeretlenek " cimmel a Stampa nagy cikket közöl, amely kifejti, hogy ezekben a hónapokban nem igen történik döntő eseményós a háborút viseld felek a tavaszt várjálcAz egész világ figyelme mind. r..- ;. inkább Oroszország felé fordul és a legtöbb kérdőjel idoirányul. Augusztus 23-án, amikor Németország megkötötte a megnemtámadási szerződést Moszkvával, a leglota&sabbnak az a feltevés látszott, hogy•Szovjetoroszország fog a csodával szolgálni, amelyet az egész világ várt. Sztálin tttléagosan veszélyesnek tartotta a demokrácia kártyáját, amelyet a zsidó Litvinov Óhajtott kijátszani és tudatában volt annak," hogy Szovjetoroszország igy szembetalálkoznék a hatalmas német hadsereggel, amelyről tudtáfc a bolsevikiek, hogy ezzel nem tudnak megfelelő erőt szembeállítani* Sokkal jobb és kedvezőbb volt tehát :, hogy a német kártyával játszanak* Ennek a hatalomnak keleti sikerei tekintetében nem volt senniiéle kétség. Ezeket a sikereket a végsőkig akarta kihasználni Szovjetoroszország és ez sikerült is anélkül, hogy részéről a legkisebb véráldozatra lett volna szükség. / Ismerteti a Stampa.'hogy érkezett el üroazország odáig, ahová a cárok sohasem jutottak el t tuanillik a Kárpátok vonaláig és hogyan sikerült térdre kényszeríteni. Észtországot, Lettországot és Litvániát az első fenyegető figyelmeztetésre, mégpedig ugy, hogy ezek szuverenitásukról mondottak le. Az étvágy eves közben jön meg; így következett Finnország, a fim/tervek azonban,ugy látszik,nen sikerülnek. Kiiejti a Stampa, hogy Sztálint milyen okok^ vihették arra. hogy megtámadta Finnországot. Tudta nagyon jól a távolkeleti harcokból, amelyek éveken keresztül folytak, hogy az orosz hadsereg gyönge. Tisztában volt a maga gyöngeségével. azzal is/hogy ez"a hadsereg Németországgal szemben rosszul alna helyt, viszont remélte, hogy Finnországot lerohanhatja* Ebben a számításban azonban volt egy ~ kis tévedés, mégpedig az, hogy az orosz hadsereg alatta maradt a Ieg- ' pesszimisztikusabb megitéléseEnek is. Az egész világ kézzelfoghatóan tapasztalhatta azt a szétesést, amelyet a bolsevizmus okozott Oroszországban. Már a régi cári Oroszország hadserege sem ért . olyan sokat,mint amonnyit kellett'volna érnie a mgy területhez viszonyítva, most azonban" már bizonyos, hogyjha Finnországban később sikereket is érne el Szovjetoroszország, a szovjet hadseregről vallott Ítélet nem fog megváltozni* Ez az iréLet visszavonhatatlan és preciz. Ezeí^tán a legkülönbözőbb kérdések merülnek fel. Ha Finnországban sikertelenül működött az orosz hadsereg, ennek következményei lehetnek magában Oroszország belső viszonyaiban is? Elképzelhető, hogy forradalom tör ki Orosz országben, ha talál ez a forradalmi mozgalom olyan embereket és erőjee^. aKikkel és amelyekkel a mostani bolsevista rezsimet megdönthetÍT Eddig ugy'tünt fel - irja a Stampa ~, hogy Né metország t ámaszkodik Oroszországra ós segédkezik neki. Most azonban" (azTSTnoiyzctí, hogy ugy látszik, Oroszországnak van szüksége "Németország-' ra. Mindenki könnyen iátia %zekat a hallatlan lehetőségeket, amelyek gazdasági , politikai és katonai téren megnyílnak, ha Németország és Oroszország együtt tud működni, mégpedig'ugy, hogy Éerlin dirigál.
