Házi Tájékoztató, 1940. január
1940-01-02 [1931]
A E/HÍ Cs Paris, jarmár 2. /Magyar Távirati Iroda/ A francia "és azangol kömány között tanácskozások folynak a Finnországiak ssánt segélynyújtás tárgyában. A nyugati nagyhatalmak, amelyek valamennyi nagy Katonai és diplomáciai kérdésben téliesen egységeden foglalnak állast, a finn önvédelmi harc hathatósabb támogatását is a legteljesebb együttműködés szellemében, módszeresen, egyben pedig a közös hadijcélok állandó szem előtt tartásával szervezik meg. Első- 0 sorban tüzérségi és légi hadianyag, valamint kórházanyag utánpótlásáró-t van szó. Lehetséges azonban emellett, hogy a zord kl imához szokott és megedzett-alpesi * ' : elemekből szabadcsapatok megszervezésére is sor fog kerülni. Katonai és diplomáciai körökben a segélynyújtásról szólva hangoztatta, hogy Franciaország Daladier ki jelentései-értelmében hathatos és nagyszabású intézkedéseket fog foganatositani. A kormány egyébként- ezen a téren is a közvélemény fentartás nélküli helyeslésére támaszkodik. Ma már a francia társadalom mn den ' rétege, még a kezdetben óvatos és : '* . aggodalmaskodó elemek is' Finnország gyors megsegítését sürgetik, fíeynaud pénzügyminiszter szenátusi nagy beszedenekkétsegtelonül az a szakasza aratott legnagyobb sikert" 1 ', amely a hősiesen küzdő finn nép megsegitésével foglalkozott. Minden demokrata népnek az alábbi jelmondatot kell zása*-, la j Ara tűznie - irja az Oeuvre :EéLfinnor szagon segitsz/önmagadat s égit ed meg/ A szövetségesek szempontjából Finnország támogatása elsőrendű szűk ségszerüség - folytatja az Oeuvre, amelyről tűzön, vizén át gondoskodnunk kell. Ellenfeleink magatartása arra kényszerit ma bennünket, hogy a semlegesség kérdését többé ne jogi. hanem gyakorlati szempontból es a közérdeket tekintve itéliük meg és tegyük : .. „-uj vizsgálat tárgyává. A *etit Journal Dávid és Góliát harcához hasonlítja a finnszovjetorosz háborút és hangoztatja, hogy a finnek az egész müveit emberiségért küzdenek. * 4 A E/Ho C$ Paris , január 2. /Magyar Távirati Iroda/ A sajtó egyjresze ugy véli^nogy a nyugati.nagyhat-Imáknak Finnországban és a Fekete-tengeren egyidőöen kell hadfkezdeményezéseket ragadniek magukhoz. A Le Jour nézete szerint 10.000-főnyi jól felszerelt alpesi szabadcsapatot kell Finnországba küldeni. Ugyanekkor pedig r a Fekete-tengeren erélyes fellépéssel el kell vágni az ellenfél kőolajutánpótlásának lehetősegeit. Az Intransigeant szintén a Fekete-tengeri beavatkozás mellett foglal állást. • Ilyen kezdeményezési irja, sem a velünk szövetséges Torokország, sem pedig Olaszországi-észéről nem ütköznék nehézségbe, viszont Fekete-tengeri fellépésünk nagy hatással volna a Balkan" semlegeseire.Elogendő volna néhány hadihajót icüldénünk a Fekete-tengere re, amelyeknek ágyúi a szovjet kikötőit és kőolajtermelő partvidékeit fenyegethetné. . Beavatott francia helyen a Fekete-tengeri kezdeményezés terverői nem nyilatkoznak és ugy vélik, hogy az események ma még nem kölcsönöznek iaőszorüségüt ilyenfajta közbelépésnek. Viszont hangoztatják, hogy a szövetségesek helyzete Délkeletuerópában és Kisázsia partjain ma sokkal kedvezőbb, mint 1914-ben. Törökországot ma szövetségi szálak fűzik Parishoz és Londonhoz és biztosra vehető, hogy Ankara adott esetben nem zárná el a Dardaneljákat a szövetségesek hadihajói elől. A Fekete-tengeri egyensúlyt fenyegető veszély esetén Törökország és a 1 szövetségesek között bizonyára szoros "katonai együttműködés jönne létre. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
