Házi Tájékoztató, 1939. december

1939-12-21 [1930]

Y Ku/Dé Paris , december 21. /Havas/ A francia kormány által kiadott Sárga Könyv a francia-német kapcsolatokból kiind Iva felsorolja mindazokat az eseményeket, amelyek egy évnél kevesebb idő leforgása alatt, 1938. szeptember'végétől 1939 szeptember kezdetéig lejátszódva egyrésztű Németország, másrészt Lengyelország, Anglia és Franciaország közötti ellenségeskedésekhez vezettek* A Sárga Könyv, amelyet előszó vezet be hat részre oszlik: 1./ A müncheni egyezmény és annak alkalmazása. 2./ As 1938. december 6.-án tett francia-német nyilatkozat; 3./ Csehszlovákia megszűnése; 4./ A német-lengyel válság, 5./ A danzigi ügy, 6./ Nemzetközi válság, A bevezetés "Becsületszavak" cini alatt rámutat arra, hogy a nemzeti szocialista kormányzat Ausztriát és Csehszlovákiát félrevezette és elárulta. A Sárga K^nyv első részének első okmánya a Münchenben a négy érdekelt hotelom, kormsnyelnöke által 1938 szeptember 28.-én aláirt okmány. A Sárga Könyv által közzétett diplomáciai akták sorozata azért kezdődik ezzel az "egyezménnyel, mert azon a napon, amikor ezt az egyezményt Münchenben aláirtak, általános volt a hit, hogy Európában, az enyhülés és az együttműködés uj korszaka kezdődik. Ezt a reménységet jogossá tehette Hitler uj magatartása; Hitler ugyanis kezdeményező lépést tett és azt javasolta Franciaországnak, hogy közösen járuljanak hozzá az enyhüléshez, A kezdeményezés a Parisban 1938. december 6,-án aláirt francia-német nyilatkozatban nyilvánult meg. A Sárga Könyv második részében, részletesen foglalkozik azoknak a tárgyalásoknak e' történetével, amelyek e néniét-francia nyilatkozat megtételéhez vezettek. A második rész tartalmának legérdekesebb pontjai közé tartozik többek között a 18-as szám alatt szereplő okmány, amelyben Francois Poncét volt berlini francia nagykövet beszámol Hitlernél tett bucsulátogatásáról. Érdekes a 23-as számú okmány is. amelyben Coulondre nagykövet beszámol arról, hogyan .• nyújtotta át megbízólevelét. A 32-es számú okmánybon a külügyminiszter beszámol a csehszlovák kérdésben folytatott diplomáciai tárgyalások lényeges részéről. A müncheni egyezmény, amely az elsőszámú mellékletben szerepel /mint 12. számú okmány/ kimondotta, fogy Németország bizonyos feltételek mellett köteles biztositani a csehszlovák állam határait. Igen hamar bebizonyosodott azonban, hogy a Hitler-kormány a francia-német nyilatkozatot és&^ ^nyilatkozat által nyűg-tori nyújtott enyhülés garanciáját arra akarta felhasználni, hogy keleten teljes akciószab^dságot biztosítson magának. Németország már december végétől kezdve /32-es számú okmány/ nem akart tudni a. csehszlovák határok biztositására irányuló garanciájáról és csak a legnagyobb nehézséggel lehet a németektől pántos választ "kapni jövőbeli szándékaikat illetőleg. /44, 47, 49. és 50. számú okmányok/ Amikor pedig Németország hajlandó leleplezni e szándékait, akkor azért teszi, hogy brutális formában kijelentse, hogy a nyűg-ti hatalmaknak keleten semmiféle joguk nincs többé. /51, számú okmány/ Ez a német válasz a március 2.-i keletet viseli. Március 15.-én a német csapatok megszállják a csehszlovák állam marr- díványát, miután kegyetlen feltételek mellett arra kényszeritik Hacha elnököt, hogy e tárgyban "megállapodást" irjon alá. /77-es számú okmány/ /Folyt-.tása következik/