Házi Tájékoztató, 1939. december

1939-12-21 [1930]

Y Ku^>é /Francia Sárga Könyv folytatása/ A francia kormány hevesen tiltakozik, de a Wilhelmstrasse csak nehezen érti meg, hogy ez a tiltakozás neki szól. /70-es számú okmány/ A müncheni egyezmény megkötése óta még hat hónap sem telik el Csehszlovákia széthullásáig, A Sárga Könyv harmadik része ezzel a drá­mával fejeződik be. A csehszlovák űráma azonban maga is csak előjátéka volt 0 néme t-lengyel v dle4gnak,, amely röviddel ezután megke zdődctt.. A válság annyira érezhető, hogy Chamberlain március 31.-én, Daifiier pedig április 13,-án ünnepélyesen leszögezi Anglia ós Franciaország teljes a szolidaritását Lengyelországgal /89 ás 99. számú okmányok/ Április 28.-án /105». 106 ós 108. számú okmányok/ Hitler felmondja az 1934-ben kötött lengyel-német egyezményt, amelyet állandóan békepolitikája győzelmeként állitott be. Es röviddel rá megkezdődtek a nyilt támadások Lengyelország ellen. Alapjában véve Németországnak Len­gyelországgal szemben elfoglalt álláppontja sohasem válíozott meg /116-os számú okmány./ íe'Hitler vissza akarja venni Daxizigot, de tervét ideigle­nesen elhalasztja, nyilván azért, hogy ne hivja ki Franciaországot ós •"-ngliát. Lehetséges, hogy Hitler ekkor már Oroszországhoz közeledik. /123-as számú okmány/ A Sárga Könyv ötödik része a danzigi üggyel foglalkozik, A danzigi ügy, amely május 15.-én kezdődik és augusztus 19.-ig tart, három fázisra oszlik: Az első május 15.-től június 30.-ig terjed. Elekor történt meg a szabad városnak Németország által való "militarizációja". Ebben az időszakban sürün követik egymást az összetűzések, /129-es számú okmány/ amelyek lehetővé - teszik Németországnak, hogy megtorlást köve­teljen. /130-as számú okmány/ Igen éles sajtókampány kezdődik. /144-es számú okmány/ A második időszak július 1.-től július 30.-ig terjed. A német x±g agitáció teljes erővel folyik, A külügyminiszter július 1.-én kísérletet tesz az agitáció megállítására és Németország nagykövetének igen érdekes lefolyású beszélgetés kapcsán /149-es számú okmány/ jegyzéket nyújt át, amelyben kifejti Franciaország álláspontját és azt a szilárd el­határozását, hogy adott esetben teljesiti a Lengyelországgal kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. /150-es számú okmány/ A kezdeményezés eredményeként Ribbentrop személyes le­velet intéz Bonnet-hez. /l63«ás számú okmány/ A német külügyminiszter levelében visszautasít minden, Franci aorsz ág [keleté n történő kezdeményezést. eveiét avval fejezi be, hogy az esetben, ha Franciaország háborút akar, vagyis Lengyelország segitségére siet, Franciaország meg is fogja ezt a háborút kapni. L*í'W-f't Bonnet külügyminiszternek Ribtentrophoz intézett személyes levele újból leszögezi Franciaország álláspontját. / 168-as számú• okmány/ A franeia kormány szilárd magatartása benyomást kelt Németországba^./192­es számú okmány/ Közben július vége felé már igen nyugtalanító katonai jelenségek tapasztalhatók Németországban. /l70 és 171-es számú okmány/ A danzigi ügy harmadik szakasza augusztus l..-től augusz­tus 19.-ig terjed. Ebben az időszakban a danzigi szenátus és Lengyel­ország között egyre jobban nő'a feszültség. Lengyelország komoly meg­torlási rendszabályokhoz nyul. /175 és 177-es szamu okmányok/ Augusztus' .. 4.-én a lengyel vámőrségi felügyelők ügyében uüabb incidens támad. /181, 183 és 193-as számú okmányok./

Next

/
Oldalképek
Tartalom