Hazai Tudósítások, 1988 (25. évfolyam, 2-22. szám)
1988-09-01 / 17. szám
1988.XXV.évf.17.sz. Hazai Tudósítások 4 latokért Magyarország 2015-ig áramszolgáltatásokkal fizet. Magyarországnak 1984-es árakon számolva - az osztrák hitellel együtt - mintegy 54 milliárd forintba kerül a beruházás. Eddig a csehszlovákok a rájuk eső beruházási munkálatok 60, a magyarok pedig 20 százalékát végezték el. Ez utóbbit magyarázza, hogy Magyarország 1981 és 1985 között pénzügyi okok miatt szüneteltette az építkezést. A beruházással és a körülötte kialakult vitával kapcsolatban sokan felvetik: nagyot hibázott a magyar tájékoztatáspolitika, amikor a sajtóban nem adtak hirt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer terveiről, költségeiről, várható környezeti hatásairól. Egy korábban megindult társadalmi vita elősegíthette volna a jobb tájékozódást az érvek és ellenérvek összecsapását. A magyar újságok ma már helyt adnak a beruházást ellenzők véleményének is. A tiltakozók a beruházás megkezdése óta előadásokat tartottak, aláírásokat gyűjtöttek a vízlépcsőrendszer megvalósítása ellen. Idén májusban már - a hatóságok jóváhagyásával - Budapesten mintegy 2000 ember tüntetett békésen a beruházás és az osztrák részvétel ellen. A felvonulók követelték az erőmű építésének leállítását, az osztrák végekkel kötött szerződések felbontását, a környezeti hatások nyílt megvitatását. Az Országgyűlés nyári ülésszakán Király Zoltán szegedi képviselő felvetette a beruházás újragondolását és augusztus 30-ig - egy független szakértői csoport vizsgálatának elkészültéig - a munkálatok felfüggesztését javasolta. A munka leállítását az illetékes parlamenti bizottság ellenezte, s az Országgyűlés leszavazta. A kormány ígéretet tett egy jelentés elkészítésére, amit ősszel nyújt majd be az Országgyűlésnek. A minisztertanács szerint az építkezés leállítása, a nemzetközi szerződés megszegése tetemes károkkal járna. A berházás ellenzői közé tartozik az Egyesült Államokban élő magyarok által alakított Magyar Környezetvédelmi Alap. Az egyesület 26 pontos nyilatkozatot juttatott el az év elején az Elnöki Tanácshoz, amelyben a beruházás felülvizsgálatát kéri. A dokumentumot a közelmúltban Magyarországon is nyilvánosságra hozták, sőt az egyesület vezetője, Lipták Béla előadásokat is tarthatott az országban. A kifogások többsége megegyezik a magyarországi környezetvédelmi csoportok kifogásaival. A nyilatkozat szerint, ha a beruházás munkála-1
