Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-01-15 / 1. szám
1986.XXIII.évf.l.sz. Hazai Tudósítások 29 Leopold Péter folytatott neves szakemberekkel, történészekkel a magyarországi németekről, arról, hogyan látják, értékelik őket mások. A kalendárium egyébként nem csupán Nagyarországon, hanem a határokon kívül is kedvelt s keresett olvasmánya az egykor hazánkban élt német anyanyelvieknek, akik ily módon is ápolják a kapcsolatot az óhazával, azzal a földdel, ahol szüleik és azok szülei, nagyszülei éltek, nyugosznak, és ahol rokonaik, barátaik immár évtizedek óta egyenrangú, megbecsült állampolgárok. Hídverők Erdélyben A fenti címet viseli az a vékony kötet, amelyet Balogh Edgár, a romániai magyar szellemi élet nesztora 1944-1949 között megjelent cikkeiből válogatva adott ki a Kossuth Könyvkiadó. A Kolozsvár felszabadulása után alig egy héttel meginduló napilap - a Világosság - első cikke a hídverőkről szól.•Azokról a magyar és román mérnökökről munkásokról, akik a felszabadulás másnapján nekiláttak, hogy újjáépítsék a Szamos németek által felrobbantott hídját, és azokról, akik az elmúlt évtizedek kölcsönös sérelmei után a lelkek között épí tették a hidat. Az út kezdete az önvizsgálat. Az erdélyi magyarságnak szembe kellett néznie a Horthy-hadsereg 1940-es és 1944-es gaztetteinek súlyával, a több száz román életét követelő ippi és ördögkúti véreng zéssel, az észak-erdélyi zsidóság elhurcolásával. A Világosság ugyan akkor nyíltan ír a román sovinizmus felelősségéről is, az 1944. őszi tömeggyilkosságokról, ahol magyar férfiak, asszonyok voltak a Maniugárdisták áldozatai. „Megvadult emberek - egyenruhában és civilben - ártatlanokat végeztek ki tucatjával, hogy egy irányított fajgyűlölet borzalmas cselekményeivel verjenek éket Erdély népei közé. Ipp és Crdögkút esetén azt írtam: hallásuk másnak gyász, nekünk gyalázat. Gyanta és Tenke nekünk gyász...” A demokratikus Groza-kormányt üdvös lő cikkében írja: „Nem kell félni román sovinisztáktól annak, aki a magyar sovinizmussal derekas harcban áll.”
