Hazai Tudósítások, 1986 (23. évfolyam, 1-22. szám)
1986-01-15 / 1. szám
L986.XXIII.évf.l.sz. Hazai Tudósítások 30 A kötet külön értéke a bevezető beszélgetés - Kovács J. Béla 1984-ben készült interjúja -, amely történeti keretbe helyezi a cikkeket. A felszabadulást követő évek Erdélye a magyar közvélemény jó része előtt fehér folt, az emlékiratok zöme is lezárul 1944-gyel. A beszélgetésből - és a kötetet záró bő jegyzetapparátusból, valamint a csaknem nyolcvan rövid életrajzot tartalmazó névmutatóból - kirajzolódik a Magyar Népi Szövetség vázlatos története, a román baloldal és az erdélyi magyarság közös harca. Képet kapunk az erdélyi magyar kulturális intézmények átmentéséről, illetve további kiépítéséről, a hat magyar színház és a kolozsvári magyar opera felállításáról, valamint a Móricz Zsigmond népi kollégium megszületéséről. Bár a cikkek sora 1946 őszével lezárul, a beszélgetés tovább megy, kitér a Magyar Népi Szövetség 1949-es megszüntetésére is, amikor koholt vádak alapján bebörtönözték az erdélyi magyarság vezetőit, köztük Kurkó Gyárfást, a szövetség elnökét, és az alelnöki tisztet betöltő Balogh Edgárt is. Cikkei négy évtized távlatából ma is érvényes tanulságokkal szolgálnak a két Duna-völgyi nép egymásrautaltságáról.- o -EGYHÁZI KRÓNIKA A Hazafias Népfront 1985* decemberi VIII. kongresszusán a külön böző egyházak képviselőinek felszólalása mellett Biró Imre kanonok felolvasta a betegsége miatt távolmaradt Lékai László bíboros prímás esztergomi érsek levelét. A levélben a bíboros elismeréssel szólt a kongresszus állásfoglalásának tervezetéről, amelyből a nemzeti össze fogás gondolata csendül ki. A bíboros kérte, hogy az ország lakosságának fogyása miatt a sokgyermekes családok kapjanak nagyobb támogatást. A prímás-érsek levelében szóba hozta a veszélyeztetett gyermekek ügyét is, s felajánlotta ez ügyben az egyház szolgálatait.
