Hazai Tudósítások, 1985 (22. évfolyam, 1-25. szám)

1985-12-15 / 24-25. szám

1935.XXII.évf.24-25.sz Hazai Tudósítások 34- Akor ön valójában nem is Gerbeaud.- Édesapám után Radocza Kálmánnak kereszteltek. A Gerbeaud ne­vet 1947-ben egy olasz üzleti szerződés miatt vettem fel és azóta viselem. IToha Radoczaként születtem, mégis igazi Gerbeaudnak tartom magam 3 joggal viselem a nevet, hisz édesanyám a cukrászat alapító Gerbeaud öt lányának egyike volt.- Milyen emlékei maradtak nagyapjáról és hírneves üzletéről?- Nyolc éves voltam amikor nagyapám meghalt. Ekkor édesapám Radocza Kálmán és testvére Tibor vették át a céget. Övék volt az üz­let 40 százaléka, míg a 60 százalékon a három Gerbeaud lány oszto­zott. A 40 százalék egyébként úgy jött ki, hogy mindkét Radocza test­vér Gerbeaud lányt vett feleségül. Az első világháború előtt a buda­pesti cukrászda és csokoládégyár mellett Fiúméban is volt egy üzemünk ahonnan 60 kilogrammos tömbökben vámmentesen jött a csokoládé Buda­pestre. Ez óriási előnyt biztosított nekünk. A háború véget vetett ennek. Ekkor a család a Dohány utca sarkán alapított egy csokoládé­gyárat. Jómagam is itt ismerkedtem meg először a szakmával.- A vámmentesség megszűnésével bizonyára erőteljesebbé vált a konkurenciaharc. Ott volt például a Hauer.- A Hauer valójában jó cukrászda volt, de nekünk nem volt iga­zán versenytársunk. Szerintem az, hogy a cukrászdánk a belváros kel­lős közepén állt, a legszebb helyen, behozhatatlan előnyt jelentett.- Manapság elsősorban külföldiek látogatják a cukrászdát, nekik van leginkább idejük és pénzük itt üldögélni. Ötven évvel ezelőtt kikből állt a vendégkör?- A társasági életben a Gerbeaud fogalom volt. Molnár Ferenctői kezdve herceg Eszterházy Pálon át mindenki idejárt, még Auguszta fő­hercegnő is. Amikor jött, a hátsó ajtóhoz terítették a vörös szőnye­get, mert a főhercegnő titokban járt a cukrászdába. Hátul egy külön­teremben terítettek neki, hogy senki se lássa milyen mérhetetlen mennyiségű süteményt eszik. Aztán voltak egész különc törzsvendégek is. Egy Szemere nevű földbirtokos - aki hétszer nősült - minden hó­nap egy bizonyos napján vendégül látta a volt feleségeit, és roppant jól szórakozott azon, amit az elhagyott asszonyok mondtak róla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom