Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-15 / 1. szám
1982.XIX.évf.l.sz Hazai Tudósítások 7 látható, de Szegeden van nagy vázlata s ez is Pusztaszerre kerül. Szent Istvánnak több lovas szobra áll hazánkban: egy a Halászbástyán, a Várban, Sidló Ferenc szobra Székesfehérvárott, Medgyessy Ferencé meg Győrött látható. Ünnepi festmények középpontjában jelenik meg akadémiánk dísztermében. A pécsi Bazilikában /itt Szent Lászlót is látjuk/, olyan nagy művészeink ecsetje idézi meg őket, mint Székely Bartalan és Lotz Károly. Benczúr Gyula Vajk keresztelése és Bazilika-beli képe királyi pompában, selyemben, bársonyban mutatja meg nekünk első királyunkat. De ezeken kivül is még sok művészi alkotás teszi élővé a mai s jövendő magyarok számára a nagy Árpád-háziakat. Középkori és újkori templomaink szobrain, falfestményein láthatjuk alakjukat. Le kérdés, mennyiben hitelesek ezek az ábrázolások? Hiszen jórészt a nemzeti büszkeség, másrészt az egyházi kegyesség öltött bennük testet, sok száz évvel haláluk után a festők, szobrászok képzeletében. Milyenek lehettek valójában? Lássunk neki a kérdésnek, kutatván egykorú és hiteles emlékeiket. Szorongó tisztelettel kezdünk munkánkhoz, hiszen az Árpádok inditották el népünk ezeresztendős: "annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem" történelmét. Először is nézzük azt a kérdést, hogy beszélhetünk-e egyáltalán az Árpád-ház családi vonásairól, hiszen a diplomácia szolgálatában Közép-Európa, majd minden királyi-fejedelmi családjából hoztak asszony-feleséget, a vérkeveredés tehát igen nagy volt. Nemcsak a szövetségi rendszer diplomáciája okozta a sok idegenből való házasságkötést, hanem az az ősi szokás, amit a tudomány "exogámiának" nevez. Ez ugyanis tiltja a nemzetségen belüli házasodást, márpedig a magyar népen belül egyenrangú feleséget csak a királyi ház kisasszonyai jelenthettek, ez pedig vérfertőzés lett volna! Vessünk hirtelenében számot ezekkel a házasságokkal: Géza nagyfejedelem második felesége lengyel fejedelmi házból származott, István királyunk Gizellát, a bajor hercegi sarjat vette el, Szent Imre bizánci császárleányt kapott felelségül, Szár László és I.András orosz hercegnővel kötött ■ házasságot, I.Béla felesége lengyel hercegnő volt, Salamoné német. I.Géza királyunk Bizáncból nősült, Szent Lászlónak német felesége volt, Könyves Kálmánnak pedig sziciliai királykisasszony, Álmosnak orosz, II.Istvánnak bajor... és igy folytathatnék a sort. A kérdést most már jogosabban ismételve: lehetséges-e még ezek után jellegzetes Árpád-házi vonásokról, megjelenésről beszélnünk?
