Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-01-15 / 1. szám
1982.XIX.évf.l.sz Hazai Tudósítások 8 Úgy látszik, igen! A férfiágon való örökség erősebb volt, mint az anyai, bár ennek jegyei is megmutatkoznak. Ez olvasható ki az egykorú, vagy egykorú - elveszett - forrásokra támaszkodó írott forrásokból is. Idézzünk néhányat ezek közül: A XV. század nagy magyar hitszónoka, Laskai Osvát - nyilván régibb forrásokból merítve -, igy ir Szent Istvánról: "alacsony termetű, bátor, harcias, okos és Krisztust tisztelő". Édesanyjáról, Gyula erdélyi fejedelem leányáról, Saroltáról tudjuk, hogy kevély, uralomra vágyó, szilajon lovagló, hirtelenkezü asszony volt. Az ősökről is megtudunk egyet s mást a krónikákból. Anonymus például azt Írja 4. fejezetében, hogy "Álmos meg szép, de barna orcáju volt; a szeme fekete, de nagy; a termete magas és karcsú; keze nagy, az ujjai vaskosak". Az 53. fejezetben Szólta /Zoltán/ fejedelmet igy Írja le: "Apjához hasonló erkölcsére, azonban elütő természetére nézve. Szólta vezér ugyanis kicsit selyp és fehér bőrű volt, puha és szőke hajú, középtermetű, harcias vezér, bátor szivü, ám alattvalói iránt kegyes". A Képes Krónikában I.Béla királyunkról azt olvassuk, hogy "kopasz volt, színében pedig szöghaju /barna/". Kézai Krónikája I.Andrásról majdnem szó szerint ugyanezt Írja. Álmos fejedelemtől kezdve tehát 200 esztenőn belül: magas, alacsony, közepes termetüeknek ismertük meg az Árpádokat, hajuk barna, vagy szőke, arcbőrük fehér vagy barna. Nyilván ezekben a különbségekben ütközik ki az édesanyák öröksége. Maradtak azonban ábrázolások is első királyainkról, ezek mennyiben gazdagítják ezt a képet? Ismerjük meg ezeket is. A koronázási paláston, amelyet István király és felesége himeztetett a székesfehérvári Mária-egyháznak miseruhaként 1031-ben, megjelenik István király is jobbjában lándzsával, baljában országalmával. Sajnos, az aranyhimzés az idők teltén annyira összelcuszálódott, hogy csak sejtjük, milyen lehetett István. Zömök termetűnek, széles arcúnak, szakállasnak látszik. A bambergi székesegyház lovas szobrában is őt sejtik, keskeny, borotvált arcú lovag, aligha hiteles, hiszen jó 400 évvel halála után készült, idegenben,ahol semmiféle emlékezést nem őriztek róla. A - sajnos - elpusztult esztergomi díszkapunak inkább hihetnénk. Olajmásolat készült róla, s ezen István királyunk feje aránylag nagy és széles, orra hajlott, szemöldöke dús. István képmásának tartják a kalocsai, vörösmárvány királyfejet is. Ezen feltűnően hosszú a kissé sasos orra, rövidre nyirt, ápolt bajusza-szakálla van, ha Istvánt ábrázolná is, akkor is inkább csak emlékeztető, mintsem hiteles képmás.
