Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-10-15 / 19. szám
1982.XIX.évf.19.az. Hazai Tudósítások 12 aki nemes gyűjtőszenvedéllyel volt megáldva. Magas hivatalokat viselt II. József császár idején, majd fokozatosan visszavonult a közszerepléstől. Becses gyűjteményét 1802-ben felajánlotta a nemzetnek, megalapítva e gesztussal a Magyar Nemzeti Múzeumot, Európa első nemzeti tulajdonban levő múzeumát. Ferenc gróf halála után három fia közül /Lajos, Pál, István/ a legfiatalabb, István örökli a nagycenki birtokot. 1840-re a soproni Hild Ferdinánddal a kastély nyugati szárnyépületében alakítja ki saját rezidenciáját, koraromantikus stílusban. Angliai tapasztalatait itt is hasznosítva, gázvilágitást készíttet, és fürdőszobát, Magyarországon elsőként. Széchenyi 184-0. augusztus 20-án - István-napon - avatta fel az új lakosztályt. Ezen alkalomból az országgyűlés küldöttsége - Deák Ferenc, Eötvös József és Klauzál Gábor is - tiszteletüket tette a házigazdánál. A gróf az országos gondok, hatalmas kezdeményezések közepette sem feledkezett el falujáról. Birtokán nintagazdaságot hozott létre. Széchenyi megmaradt a jobbágy-földesúri viszony keretei között, ugyanakkor a jobbágyai érdekeit messzemenően figyelembe vette. Az 1828-as birtokelkülönités idején is erre figyelmezteti jószágkormányzóját, a kiváló Lunkányi Jánost: „Direktor Ur tudja... hogy mennyire tartom szentnek azt, ami a jobbágyé, s hogy menynyire van szivemen az ő jóvoltoknak, gyarapodásoknak előmozdítása. 1. Az egész határ osztassák két részre... 2. Legyen a parasztságé a határnak nagyobb és termékenyebb része." Nevezetes embere volt e korban a községnek Hajnik János, a Széchenyi-uradalom jószágkormányzója, aki magas színvonalon gépesítette az tirádáimat. Ehhez a munkához talált kitűnő segítőre Bokor Nándor kovácsban. Bokor nevéhez fűződik a hires „cenki eke" megkonstruálása. Ugyancsak a cenki műhely - a „Bokor Nándor-féle gazdasági gép- és eszközgyár" -, s Bokor mester kezét-eszét dicséri az Osztrák-Magyar Monarchia első vetőgépe /egy angol gép javitott változata/, amely az 1853-as bécsi kiállításon „megkoszorúztatott