Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-10-15 / 19. szám
1982.XIX.évi.19.sz Hazai Tudósítások 13 és hat arannyal dijaztatott. ” Bokor Nándor munkái 32 arany-, ezüst-, és bronzérmet szereztek az európai kiállításokon. Megkapta az 1873. évi bécsi világkiállítás aranyérmét is. 1855-ben az országban először Nagycenken arattak géppel. Széchenyi István halála után fia, Béla vette át a nagycenki birtokot. Feleségével, Erdődy Hannával kisebb átalakításokat végeztetnek a kastélyban, a parkba pedig ekkortájt kerül sok egzotikus növény, fenyőfáié, /Széchenyi Béla expedíciót vezetett Kelet-Ázsiába, melyen a hires tudós, Lóczy Lajos is részt vett./ Felesége halála után emeltette a hársfasor végén álló remetalak helyén az igen szép, római szarkofágra emlékeztető síremléket. 1973-ig lakhatatlan A trianoni béke Nagycenket Ausztriának Ítélte, ám a velencei egyezmény értelmében a község népe szavazhatott a hovatartozásról. Az 1921. december 14-16-a között megtartott népszavazáson Sopron és Nagycenk lakossága is Magyarország mellett voksolt. A háborús események erősen megviselték a Széchenyi-kastélyt és a parkot is. /1944 végén a szemtanúk szerint egy madzagra akasztott papírdarab hirdette a kapun, miszerint ott található a 2. magyar hadsereg parancsnoksága./ Az épületek 1973-ig lakatlanok voltak. A 60-as évek végén dőlt el a kastély sorsa. A helyreállítási munkákat az Országos Műemléki Felügyelőség végezte. Először 1960-62 között állagmegóvást végeztek, majd 1970-73 között került sor a kastély főépületének restaurálására. 1973-76-ig a volt istállókat és a kastélyhoz tartozó gazdasági épületeket állították helyre, ahol az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Nagycenki Ménösszpontositó Állomása kapott helyet. Jelenleg a „Széchenyi István-szárny” restaurálása I
