Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)

1982-10-15 / 19. szám

1982.XIX.evf.19.sz

Hazai Tudó sitások

11

Majorházzal indult

Nagycenk életében jelentős változást hozott, amikor Széohéayi Antal 1741-ben feleségével, Barkóczy Zsuzsannával a községbe költözött, ahol kezdetben egy emeletes majorház szolgált lakásukul. Rövidesen azonban nagy építkezés kezdődött: Széchényi Antal a szerény „castellumot" az 1750-60-as években, a kor igényeinek megfelelően átalakította. Ekkor készültek el a kastélyegyüttes épületei, amelyek több átépítéssel a mai napig is állnak.

A jelenlegi emlékmúzeum otthonául szolgáló középső épületet barokk stílusban, szimmetrikusan elhelyezett hangsúlyos elemekkel építették fel, mögéje tágas fogadóterem és lépcsőház került, mig a keleti szárnyban a házikápolna, a nyugatiban pedig egy színházterem kapott helyet. Szép franciabarokk-kert is létesült.

Kiscenket Széchényi Ferenc /1754-1820/ tette a család igazi központjává, amikor Horpácsról könyvtárát, és Sopronban őrzött nagy értékű gyűjteményeit fokozatosan Cenkre költöztette. Ferenc gróf korának egyik legjelesebb tagja, felvilágosult, a köz javáért dolgozó politikus volt. Mint a reformkor egyik előfutára, példaként állt fia, Széchenyi István előtt.

1779-től Széchényi Ferenc ügyvédje, majd titkára, gyűjteményének rendezője, könyvtárosa Hajnóczy József, a magyar jakobinus mozgalom egyik vezetője és legképzettebb ideológusa volt. Az evangélikus papfit baráti kapcsolat, eszmei rokonság fűzte a grófhoz, ám a francia forradalom eseményei és Hajnóczy egyéni sorsa /1795 áprilisában halálra Ítélték/ visszarettentették Széchényi Ferencet a felvilágosodás mozgalmától, igaz, a reformeszméket haláláig nem tagadta meg. Munkásságának, tudománypártoló tevékenységének elismeréseként a göttingeni, a jénai tudományos akadémia, s a varsói, illetve a bécsi Szépművészeti Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta.

Alakja a köztudatban úgy él, mint egy nagy műveltségű főúré,