Hazai Tudósítások, 1982 (19. évfolyam, 1-24. szám)
1982-10-01 / 18. szám
1982.XIX.évf.l8.sz. Hazai Tudósítások 11 ŐSKOHÓ A GARATNA VÖLGYÉBEN Magyarország egyik legszebb tájában gyönyörködhetnek a kisvasút utasai, akik Miskolcról vagy Lillafüredről indultak el, és Garadna felé tartanak. Egy festői völgyhöz érve különös épitmény tárul elő a hatalmas fák közül. A több emelet magasságú, sajátos formájú őskohó látványa lenyűgöző. Évtizedekkel ezelőtt a diósgyőriek társadalmi munkában állították helyre, hogy megőrizzék a Szinva-völgyi - diósgyőri iparvidék legősibb emlékét, a múlt század nyolcvanas éveiben lezárt újmassai kohót. Ma hazánk egyik legérdekesebb ipartörténeti műemlékeként tartják számon. Az őskohó közelében szerény kis emlékház, a Mássá Múzeum- várja a látogatókat. Itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők a nagy múltú borsodi vasgyártás első üzemének történetével. Megsárgult levélpapírok között Mária Terézia alapitólevele, az első itt készült vasszerszámok gyűjteménye, kályhák, használati eszközök, dísztárgyak idézik a múltat. Működő modell mutatja be a hajdani üzem munkáját. Látható, hogy milyen rossz állapotban volt, amikor feltárták az erdő mélyén, és megkezdték a rendbe hozását. A bejáratnál helyezték el a Eodor József ómassai lakos tulajdonát képező 200 éves üllőt. Gazdája nyolcvanadik évében is rendszeresen dolgozgatott rajta, amig a múzeum kölcsön nem kérte. Családi ereklyeként örökölték apától fiók, akik mindnyájan az ómassai, újmassai, majd a diósgyőri kohóban dolgoztak. A Garadna-völgyi vasgyártás a XVIII. században kezdődött. 1765-ben Fassole /Magyarországon ismertebb nevén Eazola/ Henrik egri lakatosmester érckutatásba fogott. 1770-ben kezdte meg Ómassán az 5 méter magas vasolvasztó épitését, ahol a Bükk rengetegéből nyert fa volt az olvasztáshoz szükséges fűtőanyag, a Garadna vize szolgáltatta az energiát a vizikerék-meghajtású és a szükséges hőfok előállitását szolgáló fújtatok működéséhez. Az ércet Bánvölgyéből, Uppony, Nekézseny, Tapolcsány bányáiból termelték ki.
