Hazai Tudósítások, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1981-03-01 / 4. szám

I981.XVIII.évf.4.sz

Hazai Tudósítások

9

PRO ŰRBE - BUDAPEST

Szép hagyomány: évről évre Budapest kitüntetéssel mond köszönetét a főváros néhány polgárának, akik kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki az 525 négyzetkilométeren elterülő nagyvárosért, s több mint kétmillió lakójáért. Az idei kitüntetettek közül mutatjuk be a tanár-főigazgatót és a színésznőt.

BÉKÉSI LAJOS:

"Büszke vagyok arra, hogy taníthatok"

Reggeli harangszóra indultak útnak az apróságok, délire a nagyobbak. Őket aztán a csorda érkeztekor engedte haza a tanitó ur, mert akkor már odahaza volt szükség a kezük munkájára. így tanitott - reggeltől estig - a beregdaróci osztatlan iskolában dr.Békési Lajos. Ma a Budapesti Tanítóképző Főiskola főigazgatója.- Mai tanítványainak mesél-e ezekről az időkről?- Miért mesélnék, ki hinné el? Ma már, legalábbis itt Budapesten, bizonnyal nem "lámpás" a tanitó. Ahogy a körülöttünk levő világ, úgy változott meg az ő dolga is. Megváltozott, de korántsem lett kisebb vagy kevesebb. Óvónőket és tanítókat képzünk főiskolánkon. Olyan szakembereket, akiknek jó munkája - meggyőződésem szerint - alapvető fontosságú az uj nemzedék pallérozásában. Tisztességesen imi, olvasni, számolni- csak ebben az életkorban lehet megtanulni. Később szinte képtelenség. Ezért is vagyok büszke arra, hogy ezen a területen dolgozhattam és dolgozhatok; mostani helyemen huszonkettedik esztendeje.

Amikor első oklevelét, a tanitóit átvette, alig volt huszár vés. Két nehéz évtizeddel, korai árvasággal a háta mögött. Ő mondja: "Igazából Debrecen, a debreceni kollégium neveltjének érzem magam." Az ott tanult emberség segitette, segiti ma is.- Az utóbbi években mind több és több tanitóra volt szükség. Ám naivság lenne azt állitani, hogy a legkiválóbbak jelentkeznek a tanítóképzőbe. ..- Éppen ezért kell megfogni ezeknek a "gyerekeknek" a kezét. Szeretettel és tisztelettel, mert le a kalappal az előtt, aki vállalja a mi "szekatúránkat". A jónál is jobbat követelünk, hogy elültethessük, kialaki thassxik a hivatástudatot.