Hazai Tudósítások, 1977 (14. évfolyam, 1-24. szám)
1977-05-01 / 9. szám
1977. XV. évf. 9. sz. Hazai Tudósítások 12 Emlékezzünk... BIHARI JÁNOS 1827 április 26.-án - 150 éve - halt meg Bihari János cigánymuzsikus és zeneszerző, a nagy virtuóz, a verbunkos muzsika egyik felvirágoztatója. Apja is hegedűs volt, ő maga 1801-ben Pesten alakította meg hires bandáját. Többször megfordult Bécsben, s játékát Beethoven is megcsodálta. Nyugtalan vándoréletet élt, bejárta egész Nagy-Magyarországot, s játékával mindenkit ámulatba ejtett. - A verbunkos a régi katonatáncok utóda, e tánc muzsikája a hangszeres zenében érte el legmagasabb szintjét. Üteme páros, formája többszakaszos, leggyakrabban "lassú" és "friss". Bihari valóban e zenei stilus legnagyobb egyénisége volt, nevéhez több mint 80 dallam fűződik. Kortársai csodálták. Liszt Ferenc 1822-ben, 11 éves korában hallotta Biharit, s erre felnőtten igy emlékezik vissza: "Amit akkor éreztünk, hasonlatos a középkor merész mágusai titokzatos szereinek hatásához. Erőt adó ital, mely ereinkben a férfiasság, bátorság, büszkeség, megvesztegethetetlenség és sérthetetlenség uj forrásait fakasztja fel". Bihari János dicsőséges élete tragédiába torkollott. Egerből hazajövet, 1824-ben bal karját törte. Játéka attól kezdve már nem a régi. Másodprimás lett a saját zenekarában - aztán lassan elfelejtették. Elhagyatva halt meg egy ferencvárosi házban, amelyet később emléktáblával jelöltek meg. Mai magyar lira Káldi_János TÓTFALUSI KIS MIKLÓS ÉNEKE X// Estem jeges, zuzos télbe, nincs eleje, sehol vége. Énmagamra nem vigyáztam, fagyos ág a kezem, lábam. Ordítanék, de ki hallja? Sir-csöndes a kertek alja. A messzeség mélyen hallgat, hét-függönyös minden ablak. Szemem, szivem odaadtam minden napom sugaratlan. Huzom magam hasig hóban, sirat a szél elhalóan. x/ /■ » ✓ 'Tótfalusi Kis Miklós - Misztótfalusi K.M. - betűmetsző, nyomdász, a magyar művelődés nagy úttörője volt. Nyugateurópai tanulmányútja után Kolozsvárt saját nyomdát alapított, melyben - egyebek között - kinyomtatta Károli Gáspár teljes Biblia-fordítását és Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítását. Erdély - mely a történelem folyamán mindig a magyar művelődés nagy kohója volt - rendkívül sokat köszönhetett neki. Pályája mindazonáltal tragikus: szót emelt a feudalizmus és a vallási ortodoxia ellen, ezért perbe fogták, s el kellett buknia. Félig bénán, megtörve halt meg 1702-ben, 52 éves korában.
