Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)

1976-12-01 / 23-24. szám

1976. XIII. évf. 23-24. sz.

Hazai Tudósítások

20.

Magyar portrék

TÖRŐCSIK MARI, AZ ÉV LEGSIKERESEBB SZÍNÉSZNŐJE

(Ha megszavaztatnánk a magyar közönséget ebben a kérdésben: ki az év legsikeresebb szülésznője, alighanem a legtöbben igy válaszolnának: Törőcsik Mari. Színpadi és filmszerepei alapján egyaránt. Kifejezésre jutott ez a cannes-i, majd röviddel utóbb a karlovy-vary-i fesztiválon a legjobb alakításért kapott dijban, melyet a Déryné hol van? cimü produkcióval hódított el.- A következőkben rövid portrét adunk a színésznőről; az iró: Hegedűs Géza a főiskolán tanára volt Törőcsik Marinak.)

... Ott ült előttem, elsőéves főiskolásként: kicsi, vékony, jelentéktelen megjelenésű kislány, akire azonnal fel kellett figyelni. Hogy miért? Mert olyan érdeklődéssel hallgatta az anyagot: látszott, mennyire érdekli minden. Az első benyomásom az volt róla, hogy jó tanuló. Ez pedig veszélyesen hangzik. Én elméleti tárgyakat tanítok, általában nem a tehetséget, hanem az értelmességet veszem tudomásul. Szegény Gellért Endre, a felei!tetetlen rendező, aki előbb iskolatársam, majd tanárkollégám volt, mondotta egyszer nevetve, hogy "aki nálad túl jó tanuló, az már eleve gyanús, hogy nem színésznek, hanem irodalomtanárnak való". Törőcsik pedig olyan jó tanuló volt, hogy akár pedagógusnak is elmehetett volna (és annak is bizonnyal nagyszerűnek bizonyult volna!). De hogy mennyire színésznő, azt is hamarosan tudomásul kellett vennem a Sarkadi Imre látomását életre keltő Fábri Zoltán filmjében, a " Kör hin tá"-ban. Ugye emlékszünk még arra a feledhetetlen leányra, akit Törőcsik Mari alakított? Engem mindenki másnál jobban meglepett. Ez az üde természet leánya miben sem emlékeztetett az én jó tanulómra.

De még csak nem is hasonlított hozzá. Arca, mozgása is másmilyen volt.

Szerencséje és a mi szerencsénk, hogy ez az azonnali siker nem skatulyázta be a kezdeti szerepkörbe. Az illetékesek felismerték művész egyéniségének tökéletes képlékenységét. Elképesztően gazdag lelkivilága lehet, hogy annyira különböző szerepekkel úgy tud azonosulni, hogy egyik se emlékeztessen a másikra. Ha jól veszem észre, ennek a gazdagságnak a két sarka a humor és a tragikum. Burleszkig terjedő humora és lirai töltéssel teljes tragikumélménye van. Igen világosan bizonyítható ez különböző szerepeiből. Már tudtam, hogy milyen kitűnő színésznő, amikor Szabó Magda "Fanni hagyományai" cimü szinjátékában találkoztam vele (maga a mű is jelenkori drámairodalmunk számomra egyik legkedvesebb, remekműnek vallott darabja). A mi hazai felvilágosodásunk, sajátos izü szentimentalizmusunk vált élőén meggyőzővé Törőcsik Mari halk szavaiban, finom mozdulataiban, szivig ható arcjátékában. Nemcsak Kármán Józsefet, de Bessenyeitől Kazinczyig egy egész egykori nemzedéket is jobban ért, akinek Törőcsik Mari ábrázolta, hogyan is élte át az a századvég a Martinovics-tragédiát.- És azután a Déry Tibor - Makk Károly alkotta "Szerelem"-ben előttünk állt a mindenestől mai fiatalasszony, a mi problémáinkkal, érzelmeinkkel, bánatainkkal és reményeinkkel. Micsoda összjáték volt Darvas Lili öregasszonya és Törőcsik Mari fiatalasszonya közt! Milyen jó az Írónak és a rendezőnek, ha elképzeléseiket ilyen művészek váltják valóra... - És ezután hire jött, hogy Törőcsik Mari lesz Offenbach Szép Helénája. Én először azt hittem, hogy ez szereposztási tévedés. Ez az istenien frivol Heléna sehogy sem illik sem az egykori jó tanulóhoz, sem a Körhinta kislányához, még kevésbé Fanni bánatához vagy a modern nő problémáihoz. Gyanakodva ültem be a színházba. Hiszen Mari még csak nem is szép a szó helénai antik értelmében. Azután szétnyílt a függöny. És Mari szép volt, mint Heléna, és frivol volt, mint Offenbach, és olyan bohózatot kerekített ebből a mitológiai házasságtörésből, hogy akkor is mosolyogni kell, ha az ember visszagondol rá.