Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-12-01 / 23-24. szám
1976. XIII. évf. 23-24. sz. Hazai Tudósítások 21. OHAZAI KÖRKÉP Folytatják a budavári szobortemető feltárását A budavári szobortemető feltárásának nagy a nemzetközi visszhangja. Európa-szerte méltatják dr. Zolnay Lászlót, a leletmentő tudóst, aki most készült fel a kutatómunka folytatására. Körülhatárolta a helyet, ahol a még hiányzó szobortöredékek csaknem teljes bizonyossággal rejlenek. Számításai szerint összesen mintegy négy tucat szobrot döntöttek le annakidején és ezek legalább 1450 óta nyugodtak a föld mélyén. Bebizonyosodott; a szobrokat a királyi palota területén berendezett műhelyekben készítették. • Antropológust kértek fel, vizsgálja meg a szobrokat és állapítsa meg: a modellek milyen népek képviselői lehettek? Néhány szobor arca ugyanis mongol jellegről tanúskodik, másokról viszont ezek a sajátos jegyek hiányoznak. Zolnay László dr. kutatása nyomán a magyar középkor történetének egy másik fehér foltja is eltűnőben van. Kereken negyedszázados munka árán gyűjtött igen gazdag leletanyag segítségével éppen most bizonyítja be, hogy a budai Várhegy nem IV. Béla várépítési rendelete következtében vált lakottá. Faluszerü település volt itt már a tatárjárás előtt jóval: legalább a XI. század közepétől. A szobortemető további feltárásával egy időben Zolnay László dr. a jövő év tavaszán folytatja a legrégibb paloták alapjainak felkutatását. A többi között kutatni fogják az egész északi erődudvart, az ottani szárazárkot és kőhidat, s a piacot, ahol Hunyadi Lászlót lefejezték. Kukoricamuzeum Bábolnán Bábolnán a kukoricához úgyszólván mindenkinek köze van. Hatezer hek táron - teljes vetésterületükön - az 1969-70-es évben kezdték el az iparszerü kukoricatermesztést, s azóta 200 gazdaság csatlakozott hozzájuk. Ma a Dunántúltól az Alföldig 260 ezer hektáron a Bábolnai Iparszerü Kukoricatermelő Közös Vállalat szakemberei irányítják a tengeritermesztést, adják a technológiát, a gépparkot. Ma egy mázsa kukorica hagyományos termelése az országban három óra élőmunkát igényel, s az ő rendszerükben mindössze 18 percet. Ők hektáronként 65 mázsát takarítanak be, másutt 50,3 mázsa a termésátlag. És most már a 120-160 mázsás hektáronkénti termés elérése a céljuk, uj hibrid-fajták tenyésztésével. A napokban itt kukoricamuzeumot nyitottak. Hatalmas tablókon mutatják be a növény múltját: a több ezer éves mexikói, perui őskukorica elterjedését világtérképen követik nyomon, s látható, ahogyan Törökországon és Erdélyen át az 1600-as években hazánkba érkezett az első, akkor törökbuzának nevezett kukorica. Kiállították a legismertebb magyar fajtákat: a bánkuti lófogat, a lapos nyakút, a magyar sárgát. A legnagyobb terhet saját hibridjeiknek szentelik.
