Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-12-01 / 23-24. szám
1976. XIII. évf. 23-24. sz. Hazai Tudósítások 19. EGYHÁZI ÉLET Dr.Cserháti József pécsi megyéspüspök VI. sz. körlevelében beszámolt papjai nyári továbbképző kurzusáról. "A nyári továbbképző kurzuson - írja - kétszer öt napon át 95 paptestvér vett részt. Célkitűzése a homiliakészités elméleti és gyakorlati elveinek ismertetése volt. - A témaválasztást indokolta, hogy a II. Vatikáni Zsinat a püspök és a pap legfőbb feladatát az igehirdetésben jelölte meg. A lelkipásztor szemben találja magát a megváltozott, és még egyre változó világgal. A hívek nagy többségében uj kérdések sorozata vetődik fel. Közben a teológia is megújult. A mai igehirdetés tehát nem képzelhető el a régi elvek, jobbára retorikai és moralizáló szempontok alapján. A homiliakészitésnél három kérdést kell feltennünk: mit adunk, kinek hirdetünk és hogyan mondjuk? - Igehirdetésünk akkor lesz életszerű, ha az egyúttal a saját hitünk és belső meggyőződésünk vetülete. Első kérdésünk tehát ez legyen: mit mondanak nekünk a Szentirás kijelölt szövegei? A kérdésfeltevés ne legyen kizárólag elméleti, hanem nyitottan és az üdvösségi üzenetre való figyeléssel engedjük magunkra hatni az olvasott sorokat, amelyek bennünket is érinteni akarnak, és amelyekre nekünk is választ kell adnunk. A homiliában fel kell keltenünk híveinkben a krisztusi élet iránti érdeklődést. Ehhez pedig szükséges, hogy jól ismerjük őket és tisztában legyünk a mai ember lelki igényeivel. Ez a "kinek hirdetünk?" kérdése. Arra kell törekednünk, hogy egzisztenciálisan, vagyis az élet problémáinak, küzdelmeinek, igényeinek és elvárásainak feszültségébe állítva hirdessük mindazt, amit általunk akar Isten mondani az eukarisztia ünneplésére egybegyült népének. A mai emberről tudnunk kell, hogy korfordulóban él, amely kulturfordulat jegyeit is mutatja, mert mások lettek az élet meghatározó tényezői. Ezért a hit világa ma mélyebb és életszerűbb megfogalmazást kíván. A keresztény hitben rejlő értékek ma talán aktuálisabbak lettek, mert az emberek nyitottabbak, és lelki felemelkedés után áhítoznak. - Említenünk kell a "hogyan mondjuk?" kérdését is. Azt mondottuk, hogy igehirdetésünk legyen egzisztenciális, tehát ne tekintélyi alapon lezárt vagy száraz közlés, hanem érződjék ki belőle mondanivalónk isten-emberi valóságának feszültsége: életet alakítunk, súlyos kérdésekre adunk feleletet és eligazítást. Előadásmódunk tehát legyen dialogizált, vagyis maradjon a kérdés-felelet felső dinamikája folytán konkrét lelki kontaktusban a hallgatósággal, hogy szinte kiéreztessük a hallgatók gondolatait és a reflexiókat, amelyeket szavaink váltottak ki. x x x x x A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa hívására október 31-én, a Deák téri templomban gyülekeztek egybe a tagegyházak képviselői, és budapesti gyülekezeti tagok, reformációi emlékünnepélyre. Dr.Nagy István evangélikus esperes ünnepi igehirdetése után Dr.Aranyos Zoltán osztályvezető ünnepi előadásában rámutatott, hogy a reformáció nemcsak dogmatikai esemény volt, mert a reformációi hit szolgáló életre indít. A magyarországi ökumené abban a Jézus Krisztusban vetett hit által tudott megújulni, aki Ur és egyszersmind Szolga. Az Ő testeként végzi az evangélium hirdetését és a felebarát szolgálatát a szocializmust építő magyar társadalomban, s vállal szolidaritást az emberrel a világ megoldásra váró ügyeiben. Az ünnepi szolgálatokban igeolvasással és imádsággal vett részt Laczkovszki János, a baptista egyház elnöke, és Hecker Frigyes metodista szuper intendáns. xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
