Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-15 / 22. szám
1976. XIII. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 13. Uj szabadalom: tüzelés légszennyezés nélkül Egy magyar külkereskedelmi vállalat szakemberei nemrégiben a budapesti Duna Csokoládégyárba kisérték külföldi üzletfeleiket, hogy bemutassák a gyár kazánját, amely uj magyar szabadalom alapján működik. A gyárhoz érve az egyik vendég felnézett a kéményre, s esalódottan jegyezte meg: "Azt hittem, hogy működésben látjuk a kazánt." A kémény valóban nem füstölt, de a kazán mégis működött. A magyar szabadalom ugyanis, amelyre a kazánt átalakították, szinte teljesen megszünteti a füstölést, a levegőszennyezést. Az energetikusok világszerte hosszú ideje keresik a megoldást a tüzelés hatásfokának javítására úgy, hogy a közben keletkező füstgáz ne szennyezze a környezetet. Sokféle változatot próbáltak már ki, e kettős feladatnak maradéktalanul mindeddig egyetlen eljárás sem tett eleget. A magyar szabadalom kidolgozóinak - dr.Perédi Károly Kossuth-dijas gépészmérnöknek és munkatársainak - sikerült először összehangolni a kettős feladatot. Eljárásuk lényege az, hogy az égési folyamatot időben és térben elnyújtják, s több fázisra osztják. Az égés közben keletkező nagymennyiségű kormot teljesen elégeti a kazán oldalára szerelt kamra, az úgynevezett kombusztor, és egyúttal minimálisra csökkenti egyéb káros égési termékek képződését. Az újfajta, úgynevezett kombusztoros tüzelésre való átállítással a kazánok teljesítménye 35-50 százalékkal növekszik. Az újonnan tervezett kazánok építéséhez pedig, éppen a tüzeléstechnikai eljárás előnyei következtében, 35-50 százalékkal kevesebb acélt kell felhasználni, sőt a szokásosnál kisebb kazánokat félig-meddig szabadtéren is el lehet helyezni. A magyar szabadalom ezenkívül megnöveli a kazánok élettartamát is. Magyarországon eddig 110 üzemi kazánt alakítottak át az uj eljárásra. A működésűket vizsgáló hazai kutatóintézet és az NSZK-beli, oberhauseni Babcock cég egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy már az átalakított kazánokban is csak minimális környezetszennyező anyag termelődik, az újonnan tervezettek pedig teljesen kiküszöbölik számos mérgező anyag, köztük a nitrogénoxidok keletkezését, s lehetővé teszik a kénszármazékok kivonását is. A kombusztoros tüzeléstechnikának nevezett magyar eljárás számos országban, köztük csaknem minden fejlett ipari államban szabadalmi védettséget kapott, illetve folyamatban van szabadalmaztatása. Ez elismerése a magyar módszer elvileg teljesen uj és eredeti voltának. Feltárul a középkori Pécs Pécs belvárosában, a Munkácsy utca 8. számú ház udvarán, egy eddig ismeretlen középkori épület romjaira bukkantak a régészek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a régóta keresett dominikánus kolostor maradványai kerültek napvilágra. A Szent Tamás nevét viselő kolostort már 1238-ban említi a pápai tizedjegyzék. Feltételezhető, hogy a Domonkos-rendi szerzetesek tanítottak a későbbi - Nagy Lajos király által alapított - pécsi egyetemen. A török hódoltság idején elpusztult a kolostor is és az egyetem is, azután még a helyük is feledésbe merült. Mint az utóbbi időben annyiszor, most is a pincék vezettek nyomra. A Munkácsy utcai többszintes pincelabirintus kutatása során rendkívül masszív kőfalakra bukkantak az aknamélyitők. Bejelentésük nyomán Kárpáti Gábor régésznek, a Janus Pannonius muzeum munkatársának sikerült feltárnia a korábban nem is sejtett középkori épületkomplexum első részleteit. Mintegy ötven négyzetméternyi területen kerültek eddig napvilágra a kolostor és a hozzácsatlakozó templom gótikus falmaradványai, továbbá a középkori temető egy része. Az ősi kolostor romjai között nagyon szép tárgyakat találtak, többek között egy gótikus inda-diszes réz lámpatartót, egy feliratos bronz könyvcsatot, egy teljesen ép füles kancsót. A templombelsőben ráakadtak a szerzetesek kriptáira, az egyikben például tizenegy teljes csontváz pihent. Itt egy szép sujtásra leltek, ami valamelyik barát kámzsáját diszithette. Remekbe faragott gótikus köveket hoztak felszínre, köztük egy óriási - körülbelül egy tonna súlyú -
