Hazai Tudósítások, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-11-15 / 22. szám
1976. XIII. évf. 22. sz. Hazai Tudósitások 14. fehér mészkőből faragott tömböt, amely a templom diadalívének gyámköve lehetett. Bizonyos, hogy a középkori Pécs egyik legjelentősebb egyházi épületegyüttesét találták meg és ezért tovább folytatják a terület feltárását. Adókedvezmény - a háztájinak A magyar Minisztertanács nagyarányú adókedvezményben részesítette a mezőgazdasági kisárutermelőket. Az 1977-től hatályos rendelkezés a mezőgazdasági kisárutermelés széles körét érinti. Kedvező voltára jellemző, hogy a hatezer négyzetméternél nem nagyobb területen gazdálkodók ezután egységesen az eddigi legalacsonyabb adótételeket fizetik, s hogy a kisárutermelők ezentúl csak akkor fizetnek jövedelmi adót, ha évi bevételük meghaladja a 150 ezer forintot, Ez pedig az országos átlagkeresetnek csaknem ötszörösét jelenti. A népgazdaság számára legfontosabb termékek előállítói teljes adómentességet kapnak. Nem fizetnek adót például a szövetkezeti és állami felvásárló szervekkel szerződést kötő zöldségtermelők, s a szarvasmarhát tartók adóalapjába sem számítják be az állatok értékesítéséből és a tejtermelésből származó jövedelmüket. Az adókedvezmények azonban távolról sem csak parasztokat érintenek. Az országban egymillió nyolcszázezer kistulajdonos termel, mintegy hatszázezer hektár földön. Ezeknek nem egészen a fele tsz-tag, a többiek telek-,nyaraló- és családiház tulajdonosok. Közöttük a társadalom minden rétegét megtalálni, többségük munkás, akik vagy kertészkednek, vagy állatokat tartanak. A kisgazdaságokból kerül ki a mezőgazdasági termelés 36 százaléka, a zöldség egyharmada, a gyümölcs fele. Ok adják el a vágómarha negyedrészét, a sertések több mint felét, a baromfi és a tej 40 százalékát, a tojás kétharmadát. Tevékenységük mind a lakosság helyi ellátása, mind ,á népgazdaság egésze szempontjából jelentős. Az elmúlt hónapokban a kormány számos intézkedést tett á kisárutermelés mennyiségi és minőségi javítása, korszerűsítése érdekében, a termelő érdekeltség és a termelési biztonság erősítésére. A mostani adókedvezmények minden bizonnyal tovább élénkítik a termelési kedvet. i 1980-ig öt uj hajó A következő négy-öt esztendőben csaknem egymilliárd forintot költ a MAHART a tengerhajózás fejlesztésére. 1980-ig öt tengerjáró hajóval bővül a magyar flotta, valamennyit Lengyelországból vásárolják. Az első hajót a közelmúltban bocsátották vízre Szczecin kikötőjében, a Csokonai nevet kapta, rakodóterében 11.700 tonna áru fér el. A Csokonai mélytengeri hajó, vagyis stabilitása, merülési mélysége lehetővé teszi, hogy az óceánon is közlekedjen. A tervek szerint a távol-keleti forgalomba kapcsolódik be 1977 elején. Rotterdam és Amsterdam kikötőjéből szállít árut Karacsiba, Bombaybe, Calcuttába, érintve Malaysia, a FUlöp-szigetek és Japán nagy tengerparti városait is. A tervek szerint a további négy tengerjáró hajó elkészültével a magyar tengeri flotta szállítási teljesítménye több mint negyven százalékkal növekszik. A magyar tengeri hajók évente mintegy 350 ezer tonna árut - főként vaskohászati terméket, műtrágyát, növényvédő szereket, gabonaféléket, gyümölcsöket, faipari és építőipari alapanyagokat - fuvaroznak világszerte, s ebből mintegy 130 ezer tonna a magyar export és import mennyisége. A már említett távolkeleti kikötővárosokon túl, bejárják a Földközi-tenger, a Fekete-tenger térségét, eljutnak a Közel-Keletre és Dél-Amerika partjaira is.
