Hazai Tudósítások, 1975 (12. évfolyam, 1-23. szám)
1975-11-01 / 21. szám
1975. XII. évf. 22. sz. Hazai Tudósítások 11. A Budapest-Belgrád fővonal Kiskőrösnél ágazik el Kalocsa felé. Gépkocsival 30 kilométert kell megtenni elsőrendű utón. Közeledünk a Duna felé. Egyre szaporodnak a vadvizek, laposodik a talaj, a vízfolyások partját kis füzesek tarkítják, s az Alföld jellegzetes fáját, az akácot mindinkább felváltja a nyárfa ... A kalocsai vasútállomás már meglepetéssel szolgál. Színesre pingált falak, festett perontartó oszlopok, pingált váróterem és tarka faldiszek ejtenek ámulatba. Müvészkedő parasztasszonyok A kalocsai népművészetnek legjellegzetesebb műfaja a "pingálás", ennek hire eljutott már az egész világra. A kalocsai asszonyok szabadkézzel, minden előrajzolás nélkül müvészkednek. Díszítő művészetük rendkívül témagazdag: természethü és stilizált virágok, állatok - pl. páva, gólya - azután ágak, virágok, lombok szabályos és szabálytalan mértani ornamensek. Jellemzőjük a színek tarka-barka sokasága. Élénk,de nem rikító szineket használnak. De ugyanilyen világhírű a kalocsai hímzés is! Az asszonyok előbb lila tintával előrajzolják a mintákat, tökéletes formaérzékkel. Ezután következik az un. pamuthimzés. Készítenek blúzokat, kötényeket, diszpárnákat, ágyneműt, teritőt, függönyt. Érdemes megtekinteni a Népművészeti Múzeumot. A kéttornyú székesegyházat I. István király alapította, az első kalocsai érsek Asztrik apát volt, ő hozta a szentkoronát II. Szilveszter pápától. Az érseki könyvtárban érdekess égként látható az a Biblia, amely Luther Márton tulajdona volt, a nagy reformátor saját kéziratos jegyzeteivel. Az idegenbe szakadt magyar, ha eljut e tájra, igy sóhajt Petőfivel: "Hova szivem, lelkem Mindig, mindenhonnan vissza-visszavágyott, Újra láttam végre születésem földjét, A szép Kiskunságot! Bejártam a rónát, Melyet átölel a Tisza-Duna karja, S ölében, mint kedves mosolygó gyermekét Az anya, úgy tartja ... "
